Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - Vadász Géza: A Fejér megyei tiszti főügyészi iratok rendezése, 1800–1850 / 273–288. o.

elkülönözése ügyében, hogy: "Ha ugy kivannak, részükre az ingyen való tiszti ügyészi pártfogást rendeljék meg." A községek jobbágylegelőinek elkülönözését először egy küldöttség próbálta meg egyezség utján végrehajtani, amelynek tagja volt a tiszti ügyész. A kisérlet sikertelensége esetén a megyei közgyűlés ugy rendelkezett, hogy az ügyészi hivatal azt per utján eszközölje. A szolgabírónak és a főügyésznek jelentést kellett irnia a megyei közgyűlés számára arról, hogy az illető' község kérését miként intéztekéi. Az úrbéri rendbeszedési perekben hozott úriszéki ítéletet a vármegye törvényszékére vitték fel, ahol kötelezték 61<et a hiányok pótlására. Ilyen esetekben a közgyűlés elrendeli, hogy a bemutatott irományokat (kérelmek, küldöttség! jelentések) használat végett az ügyészi hivatalnak adják ki. A megyei tiszti főügyész rendszeresen részt vett az oculatákon (szemléken) és a földek classificatioját végző küldöttségekben. Volt rá példa, hogy - éppen az úrbéri perekkel kapcsolatban - megingott a tiszti ügyészbe vetett bizalom. Mór mezőváros urbariális perének folyamán 1829. május 5-én a Helytartótanács elrendelte 11944. számú kegyes parancsolatában, hogy a jobbágyok és a földesurak között: "Complanationem attactarum investiturarum, amicabili modalitate, cum interventu fiscalatus comitatensis, aut sub assistentia alterius advocati, per communitatem, si plena erga fiscum magistratualem fiducia non duceretur, sibi deligendi, pertentandam főre." (7) Fejér megye rendjei 1829-i június 20-án tartott kisgyülésükből válaszolnak a kegyes parancsolatra. Ebben kifejtik: "Tiszti Ügyészi Hivatalunknak méltán fájdalmát gerjesztette, ugy ezen Gyülekezetnek figyelmét is nem ok nélkül vonta magára az emiitett kegyes parancsolatnak azon része, melly által a Móóri Jobbágyságnak Tiszti Ügyészünk iránt való bizodalma fogyatkozásában más idegen Ügyésznek segedelmével való élésre engedelem adatik

. Mert rég idó1<tül fogva bé vett törvényes szokás, és kötelesség az, hogy a Vármegyék Tisztviselői leginkább pedig a Tiszti Ügyész legyenek az ügyefogyott törvényt nem esmérő mindenfelé hajló jobbágynak pártfogóji... Különben is minden Urbariális Tárgyakban az Adózók iránt való hűséges segedelem minden Felsőbb Rendelésekben a Tiszti Ügyészeknek tétetik kötelességül. Megyénk Tiszti Ügyészei... most minő helytelen tselekedettel sértették meg kötelességőket? Miképp Ejtettek légyen ama sajnos biz oda Imát lanságba, ezt el nem gondolhatjuk, hiszen... ó1< az Adózók iránt,- nem ugyan éretlen elme futtatásokban, erőszakos, és sértő fejtegetésekben, s a Jobbágy és Földesúr között való ősi nyugodalmas bizodalmat talpig lerontó ingerlésekben,- hanem a törvényes alkotmányunk lelkében, a józan okoskodásban, s a mindenek iránt egyenlő igazság mértékében gyökerezett segedelmeket soha nem fogyasztották... Adózóink bizonnyára ismét számtalan zsarolásoknak ki téve lesznek, ha azok az eddigi ingyen való Tiszti védőjöktől el szakasztottnak. "(8) Az a szegény adózó, aki követelését törvényes utón kénytelen keresni, a megyei közgyűlés rendeletére tiszti ügyészi pártfogásban részesül avégett, hogy: "a fiscalisi hivatal ezen adósságot processus által beszerezni igyekezzék."(9) Ilyen jellegű fiscalisi pert indítottak például Miller Mihály bicskei járásbeli seborvos követelésének ügyében a neki honoráriummal tartozó nemes személyek ellen. 279