Levéltári Szemle, 24. (1974)
Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - FIGYELŐ - Scholz Tamás: Anyagvédelem az NDK levéltáraiban / 176–192. o.
A tanulmányút során a következő' programot tűztem magam elé, amelynek végrehajtását német kollégáink messzemenően támogatták: általános anyagvédelmi szempontok tanulmányozása általában és az egyes levéltárakban*, a raktározás kérdései*, a mikrofilm-program a levéltáron belül és kivül*, a modern anyag konzerválás! problémái*, a restaurálás*, a levéltári technikai szakemberek képzése. A program végrehajtása során olyan elvtársi kapcsolatok jöttek létre , amelyek még a viszonylag rövid tanulmányút során is komoly együttes munkát tettek lehetővé. A közös ideológiai álláspont, amely bennünket, kommunistákat a határokon keresztül is összeköt, lehetővé tette, hogy az eredményeket és hiányosságokat egyaránt nyiltan felvessük, és egymástól elvtársi segítséget várjunk. Ez a szellem áthatotta egész együttes munkánkat, és a magam részéről ugy itélem meg, hogy mindkét fél részére eredményes volt. Tudatosan kell törekednünk azonos világnézetű szakemberek cseréjére, hogy a kialakuló, és ezt erősen hangsúlyoznám, közös munka a legtöbb eredményt nyújthassa mindkét fél kérdéseinek megoldásához. Tanulmányutam során szerzett tapasztalataimról a következőkben szeretnék beszámolni. Az általános tájékoztató, valamint az általam tapasztaltak leglényegesebb következtetése az volt, hogy a NDK levél tárügyének központjában a jelenkor, vagyis a szocialista korszak levéltárügye áll. Talán azt lehetne mondani, hogy mind a levéltárügy, mind a levéltári technika kb. 30-70%-os arányban foglalkozik a régi Ml. a mai anyaggal. Ez még akkor is igaz, ha a technikai kérdésekben tartalmilag még nem sikerült teljes egészében ezt a koncepciót kitölteni. A levéltárigazgatóság szervezete is ezt célozza: a szocialista-kori ügyek egyértelműen megkövetelték, hogy az egyre nagyobb mértékű technikai kérdések megoldására az igazgatóság keretei között hozzák létre azt a szervezetet, amely képes mind a levéltárakon belül, mind az iratképző szerveknél az anyag legnagyobb mértékű biztosítására. E szervezet működése feljogosít arra a reményre, hogy a jövő nemzedékei számára ma biztosit hassuk a forrásanyag jelentős részét. A mai helyzet alapján azt lehet mondani, hogy ez a koncepció, amely szerintem helyes és jó, még nem mondható általánosnak, de az eddig jelentkezett kérdések alapján igyekeztek feloldani a problémákat. Miről van szó? A levéltári igazgatóság technikai részlege elsősorban a mikrofilm-technikával és a komplex konzerválással-restaurálással foglalkozik. Ezúton a legtöbbet tehetnek, véleményük szerint, jelenleg a már részben sérült, részben anyaga miatt jelentős veszélynek kitett levéltári anyag érdekében. Nem fogalmazták meg azonban a maguk számára azt a ma már kikerülhetetlen tényt, hogy általános anyagvédelmi koncepciót kell kialakítani, amelyen belül fontos szerepe van a mikrofilm-programnak és a konzerválás-restaurálás-programnak is. Ha számba vesszük azt a levéltárban lévő anyagmennyiséget, melyet ez a két kérdés érint évente, kiderül, hogy mintegy az anyag 2%-át érinti a mikrofilm93 177