Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

Források: I. A birtok kiegyezésig terjedőgazdálkodására vonatkozó iratok főleg a Haus-, Hof- und Staatsarchiv-ban vannak./9/ Igen fontosak az évekre visszamenően összegyűjtött, Mezőhegyesre vonatkozó összes jelentések és kimutatások gyűjteménye, melyet a Hofkriegsrattól kértek be. /10/ 2. Ugyanitt igen fontos adatokat találhatunk az állami ménesintézet szerepéről a török ellen vívott háborúk során szállított gabona és állatlétszámról. 3. Csekonics József tevékenységére és működésére alapvető' jelentőségü iratok találhatók a Fejér megyei Levéltárban, /l 1/a család levéltárában. Itt megtalálhatóak Csekonics Józsefésamezőhegyesi ménesintézet iratai (1706-1823). Sok adatot tartalmaz Magyar Kázmér Csekonicsról irott munkája is. 4. Az állami intézet kiegyezés előtti gazdálkodására alapvető' fontosságú jelentések találhatók az Országos Levéltárban, a Földmüvelés-, Ipar-és Kereskedelemügyi Minisztérium /12/ irataiban. III. Az állami ménesintézet átvétele az osztrák hadügyminisztériumtól 1867-1869. Átmenet a tó1<és gazdálkodás irányába 1869-1875 Az 1867-es kiegyezés megteremtette a lehetőséget arra, hogy a katonai állami ménesintézetek és gazdaságok a magyar kormány illetve az illetékes szakminisztérium irányitása alá kerüljenek. Az átvétel igen kemény alkudozások közepette folyt, amely eltartott mintegy két évig. Talán egyetlen intézmény közigazgatási átvétele sem ment olyan nehezen, mint a lótenyésztési intézményeké. Kétségkívül azért, mert a lótenyésztés csaknem kizárólag katonai érdeket szolgált. A magyar földmüvelésügyi miniszter az állami ménesintézetek tényleges kezelését 1869. január 1-én vette át. A minisztérium a ménesbirtokot (gazdaságot) - mely eddig mindig a ménesparancsnok irányitása alatt állott önállósította a m.kir. állami ménesbirtok igazgatójának vezetése alatt, aki saját ágában, tevékenységének kifejtésére teljes szabadságot kapott. A minisztérium elrendelte az állami ménesbirtok ügyvezetésében a magyar nyelv hivatalos bevezetését. Ennek igen nagy volt a jelentősége akkor, amikor a polgári állományba átvett jószágigazgató Brosch János és a gazdatiszti kar nagy része csak németül tudott. 1870-ben a minisztérium utasította a ménesintézetek parancsnokait, "hogy az egyes főbb épületeken lévő cs.kir. jelvényeket m.kir. jelvényekkel cseréljék fel, s az időnként szükségesnek mutatkozó befestéseket nemzeti színekkel eszközöljék." A minisztériumnak ez az intézkedése olyan jelkép, amely beíetőzte azt a folyamatot, amelyet az 1868-tól folytatott kemény tárgyalások eredményeként elért. Eisőrendü feladattá vált, a katonai gazdálkodás megszüntetése, és az "okszerű", jövedelmező' gazdálkodás feltételeinek kialakítása. Források: 1. A ménesbirtok kimutatásai az átvételkor, 1869. Közíi: Fest Imre államtitkár. /'i3/ 2. A katonai ménesintézet és a gazdaság igazgatásának szétválasztása. Országos Levéltár Földmüvelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltára. /14/ 3. A ménesparancsnokság szervezeti felépitésére részletes adatokkal szolgál a minisztérium által kiadott működési szabályzat. /15/ 4. A ménesbirtok katonai gazdálkodásának csődjére és a katonai cselédek mun149