Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - ADATTÁR - Perneki Mihály: Források a mezőhegyesi állami ménesbirtok és község történetéhez / 146–158. o.

kajára és ezen cselédség megszüntetésére részletes adatokkal szolgál a Békésmegyei Gazdasági Egyesület, majd később a Csanádmegyei Gazdasági Egyesület szemléje. /16/ 5. Világosan jelöli ki a tőkés gazdálkodásra való áttérés fontosságát Kozma Ferenc miniszteri tanácsos javaslata, melynek átültetése a gyakorlatban is megvalósult. IV. Kozma Ferenc és Gluzek Gyula tevékenysége: gazdasági iparágak, belterjes gazdálkodás Kozma Ferenc (1826-1892), a földmüvelésügyi minisztérium lótenyésztési főosztályának volt a vezetője 1867-1892-ig. Halála éppen Mezőhegyesen végzett munkája közben érte. Kozma nagy támogatója volt a mezőhegyesi iparositásnak. Neve szorosan egybeforrt a századvégi magyar mezőgazdaság és állattenyésztés fejlődésével. Liberális gondolkodásmódja - részt vett az 1848-49es szabadságharcban - kezdeményező készsége, szervező készsége nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar állami ménesbirtokokat a magyar mezőgazdaság vezető nagyüzemeivé tehette. Gluzek Gyula (1847-1894) a jószágigazgatói tisztséget 1876-1892-ig töltötte be Mezőhegyesen. Gluzek az első magyarországi mezőgazdasági munkásbiztositó. Az erre vonatkozó anyagot e sorok irója az Országos Levéltárban találta meg s q közeljövőben készül publikálni. Mivel Magyarországon nem volt mezőgazdasági munkásbiztositás, - az 1891. évi 14. te. a mezőgazdasági munkások biztosítását nem rendezte - Ausztriában viszont volt, Gluzek Gyula jószágigazgató a minisztérium jóváhagyásával a mezőhegyesi állandó cselédséget, sőt szakmányos és napszámos munkásait 1888-ban a bécsi "Vérein von Industriellen für Versicherung gegen körperliche Unfülle" cégnél biztosította. /18/A biztosítást az tette szükségessé, hogy a gépekkel való munka nagy mértékben felszaporodott a birtokon és növekedett a balesetek száma. A biztositást 5 évi időtartamra kötötték meg és kiterjesztették a másik három állami ménesbirtokra is. Nagyrészt - állami birtokon lévén szó - a nagyfokú állami támogatásnak és Gluzek rátermettségének és tárgyalási képességének köszönheti a mai Mezőhegyes a település iparosítását: a szeszgyárakat, a cukorgyárat, az élővizcsatornát, a gazdasági iparvasutat, a téglagyárat, a kendergyárat, és Mezőhegyes bekapcsolását az Arad-Csanádi vasutba. Tevékenységének még puszta felsorolása is nagy egyéniségre, jó szervezőre és kiváló gazdasági szakemberre vall. Források: I. Az 1883 és 1885 között épült hét gazdasági szeszgyárról egykorú leirás jelent meg 1885-ben. /19/ 2. A cukorgyár létesítéséről, a mezőhegyesi állami ménesbirtok és a Stummer Károly bécsi tőkés cég közötti tárgyalások anyaga, és a megkötött bérleti és szállítási szerződés teljes anyaga megtalálható az Országos Levéltárban, a Földmüvelésügyi Minisztérium levéltárában. /20/ 3. A Stummer Károly cég működéséről iratok találhatóak a Battonyai járás főszolgabírójának irataiban. /21/ 4. A mezőhegyesi kendergyár létesítésével kapcsolatos iratok ugyancsak a battonyai járás főszolgabirájának irataiban találhatóak meg. /22/ 150