Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Bőhm Jakab: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc iratai a Hadtörténelmi Levéltárban / 12–23. o.

felső szélén. A jelzet három részből állott: baloldalt az évszám, középütt a hónap száma, jobboldalt pedig az iratnak a hónapon belüli, kronológián alapuló sorszáma (pl.: 1849-6-123). Megállapíthatatlan időrend esetén középütt 13-as számmal látták el az iratokat. A sorszámozás havonként előlről kezdődött. Mivel azonban valamennyi egység anyagánál hasonló levéltári jelzeteket használtak (egy jelzet annyiszor fordulhatott elő, ahány alakulat, vagy szerv volt), az irat hovatartozásának megállapítása céljából körülbelül 1 cm-nyi nagyságú színes számmal feltüntették a fascikulus számát is. (Pl.: 1849-5-1, 166, ami azt jelenti, hogy az akta a Temesvár iratait tartalmazó 166. számú fascikulusba tartozik, 1849. májusában keletkezett és e hóban az első számú irat.) A regiszterek alapján könnyűszerrel meg lehetett állapítani, hogy egy-egy egység anyaga mely csomóban vagy csomókban található. A Bécsből kikölcsönzött iratok levéltári rendszerét a m.kir. Hadilevéltár változatlanul hagyta, és a feldolgozás megkönnyitésére tárgymutatók készítéséhez fogott hozzá. (Jelenleg a Kriegsarchiv által 153-159-es fasc. számokkal megjelölt iratok tárgymutatói vannak meg. Számuk 5 db.) Ezenkivül iratjegyzékmásolatot készítettek - egyebek között - az osztrák hadsereg-főparancsnokság hadműveleti iratairól is ( számuk 6 db). A Kriegsarchiv-tól végleges megőrzésre átvett, valamint a vásárlás és felajánlás utján szerzett, kb. 8500 darabot számláló, összesen 28 iratcsomót kitevő' hadműveleti okirat rendjét nem a proveniencia elve, hanem az időrend képezte. Minden egyes iratot sorszámmal, NI. iratcsomónként folytatólagosan folyószámmal jelöltek meg, és ellátták azokat a Hadilevéltár tulajdonjogi bélyegzőjével is. Egykorú segédkönyvek hiányában név- és tárgymutatóval ellátott iratjegyzékek készítésével kívánták biztositani a kutatást és az iratok nyilvántartását. Az iratjegyzékek tartalmazták az irat tárgyát, keltét és helyét, továbbá, hogy kitől származik és kihez intézték. (Jelenleg 6 db van meg.) /4/ A gondosan rendezett és kiváló segédletekkel ellátott anyag rendje egyrészt a 2. világháború során, de fó1<ént a felszabadulást közvetlenül követő' évek gyakori személyváltozásai és az ezzel járó különböző' egyéni szempontok érvényesítési törekvése következtében felbomlott. Az iratanyag kezelőinek kutatási témájától függően uj, mesterséges csoportosítások keletkeztek, a m.kir. Hadi levéltár által készített segédletek egy része elkallódott, az iratanyag uj szerzeményekkel bővült. Mindezek azt eredményezték, hogy a szabadságharc iratai az 1950-es évek elejére olyannyira kaotikus állapotba kerültek, hogy 1954-ben szükségessé vált a rendezés. A rendezési munkálatok tervével egyidősen merült fel az az elgondolás is, hogy az iratanyag könnyebb áttekinthetősége és kezelhetősége céljából a hiányos és használhatatlannak minősitett egykori segédletek helyett készüljön minden egyes iratról karton. A helyes elgondolás gyakorlati megvalósítása azonban nem volt szerencsésnek nevezhető', ugyanis a különböző alakulatok, szervek és hivatalok iratainak szétválasztása és provenienciájuk visszaállitási kísérlete, vagy ennek lehetetlensége esetén tárgyi csoportositása helyett az időrend - ennek is teljesen mechanikus értelmezése - képezte a rendezés alapját. 14