Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 1. szám - Bőhm Jakab: Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc iratai a Hadtörténelmi Levéltárban / 12–23. o.

Igy tehát különféle irattermelő szervek különböző' tárgyú iratai keverednek egymással. Még egy napon belül sincs semmilyen csoportosítás: eredeti iratok az 1930-as években készült másolatokkal váltogatják egymást, osztrák és magyar eredetűek keverednek egymással, hadműveleti iratok mellet! számlák fekszenek, sőt egy iratképző azonos napon keletkezett iratai sem követik folyamatosan egymást. Arra is van példa, hogy a melléklet elkerült attól az irattól, amelyhez mellékelték, pusztán azért, mert más volt a keltezése, vagy egy alakulat hadműveleti naplója több jelzet alatt található, mivel a részletek nem egy időben készültek. A rendezés áldozatául esett az osztrák provenienciáju, még a m.kir.Hadilevéltár által kikölcsönzött 22 csomónyi iratanyag is. A felszabadulás után az újjászervezett Hadtörténelmi Levéltár ezeket az iratokat is - egyrészt a kikölcsönzés tényének nem ismeretében, másrészt pedig a kikölcsönzés óta eltelt több évtized miatt - a sajátjának tekintette, és ezért a rendezés során ezek is a Hadtörténelmi Levéltár tulajdonát képező törzsanyagban nyertek elhelyezést, aminek következtében elveszítették eredeti levéltári rendjüket és a magyar eredetű iratokhoz hasonlóan uj levéltári jelzetet kaptak, amely a doboz számából és a dobozon belüli sorszámból áll. A cédula-regiszterhez fűzött elgondolások beváltak, és hozzávetőleges képet nyújtanak a teljes anyagról azáltal, hogy minden iratról (mellékletekkel együtt) készült karton. Számuk mintegy 25-30 000. A kartonok készítésénél természetesen nem érvényesülhetett az a törekvés, hogy az egy iratban előforduló valamennyi tárgy helyet kapjon. Ezt a karton mérete sem tette lehetővé. Ilyen esetben fontossági sorrendben vették fel a karton készítői az írat különböző' tárgyait, a kevésbé fontosaknak látszókat pedig mellőzték. A fontossági sorrend természetesen erősen szubjektív jellegű és lehetséges, hogy az általuk kevésbé fontosnak tartott tárgy a kutatónak elsődleges fontosságú. Feladatuk azonban nem az volt, hogy tárgyi szempontból is az iratok teljességét adják, hanem általános tájékozódási és kutatási lehetőség megteremtése, valamint az iratanyag kezelhetőségének a megvalósítása. A kartonok négy példányban készültek, ennek megfelelően négy sorozatot állítottak fel. Az első sorozat az iratok tényleges elhelyezési sorrendjét követi, a második pedig az ídőrendet. A harmadik sorozat csoportosításának alapja a tárgykör, a negyediké pedig az irattermelő szervek, ill. személyek. Az első sorozatnál a sorszámozás töretlenül folytatódik 1—tol a csomó utolsó iratának a számáig. A második sorozatnál az időrend elvének érvényesítésével a sorszámozás megtörik. A harmadik sorozatnál az egyes tárgykörökön belül a sorszámok szolgálnak alapul. A negyedik sorozatnál az egyes szervek eredeti irattári rendszerének rekonstruálását tűzték ki célul, ezt azonban csak a nagyobb egységeknél (pl.: hadsereg-főparancsnokság, Országos Fóliadparancsnokság, stb.) sikerült megvalósítani. E sorozat felállításánál két elv érvényesült. Ahol lehetséges volt, ott a bécsi Kriegsarchiv levéltári jelzete alapján állították fel az egyes szervek karton-anyagát, ahol azonban ez a levéltári jelzet vagy iktatószám hiányában lehetetlen volt, ott a saját, ídőrenden alapuló sorszámozást 15