Levéltári Szemle, 24. (1974)

Levéltári Szemle, 24. (1974) 2–3. szám - FIGYELŐ - Szekeres József: A belgrádi városi levéltár új épülete / 467–481. o.

mintegy 200 millió Ft. lenne szükséges. Végleges döntést a tanács még nem hozott, szóba került nem toronyház jellegű más megoldás lehetősége is. Az utazás indoka tehát 1974. januárjában kézenfekvő'volt s a jugoszláv levéltárakban szerzett ta­pasztalatok elősegitették a fővárosi levéltár építési problémái között való jobb eli­gazodást. Mindkét levéltárban a legnagyobb előzékenységgel és figyelmességgel álltak rendelkezésemre, mindkét helyen a levél tár igazgatókkal tárgyaltam, akik mun­kámat messzemenően igyekeztek elősegiteni s minden kérdésemre kimerítő' választ adtak. A zágrábi levéltárban (Arhiv Hrvatske, YU-51.000 Zagreb, P.p.3. Trg Markca Maruliceva) a levéltár igazgatójával Dr. Stuhli Bernarddal és Filipovic Iván, a külügyek intézésével megbízott osztályvezetővel folytattam megbeszélése­ket. Ismertettem előttük a mi két uj épületünkkel kapcsolatos helyzetet és kértem a felépiteni szándékolt uj horvát központi (országos) levéltár tervezési anyagába való betekintés lehetővé tételét. E kérésemet az előzetes értesítés alapján már elókészi­tett tervanyag rendelkezésre bocsájtásával nem csak teljesítették, hanem részletes szóbeli tájékoztatót is kaptam, melyet a követkézőkben foglaltak össze: Horvátországban 1980-ig négy nagy kulturális beruházást terveznek. Egy képtár és egy múzeum már elkészült, a könyvtár és levéltár ügyében megtörtént a helykijelölés, és tanulmányterv készítése. Rövidesen kiírják a beruházási program­terv jellegű tervpályázatot. Az építkezés megkezdése 1976-ban várható. A tanul­mányterv előtt megnézték a legfontosabb uj európai levéltárakat, konzultáltak — többizben is — Zittel müncheni levéltárigazgatóval. Ha elkészülnek a beruhá­zási — kivitelezési tervek is, akkor Duchen francia levéltáros — mérnöknek adják ki felü Ibi rá latra. Nevezett, mindezideig egyedülállóan^ könyvet irt a levéltárépit­kezésekről. Az 1971-ben érvényes árak szerint 60 millió uj dinár összegű keretük volt az építkezésre. Az általuk elképzelt levéltár mai ára ennek kb. duplája, azaz magyar pénzben 120 x 1.66 = Ft = 199.2 mFt. Az uj levéltár befogadóképessége 40 000 ifm iratanyag lenne. Mivel jelen­leg 15 000 ifm. anyaguk van, s ujabb beszállításokat csak jelentós selejtezések le­bonyolítása után terveznek, a felépítendő'raktárkapacitás távlati igényeik kielégí­tése mellett lehetővé teszi a városi levéltár befogadását is. A késólabi évek folya­mán a párttörténeti és munkásmozgalmi levéltárak anyagát is kötelesek átvenni, ezért az inkább gyűjtemény jellegű levéltárak beolvasztását is tervbe vették. Ugyancsak speciális helyet biztositanának a központi film archívumnak is. A levéltár három — egymással összeköttetésben levő — épületkomplexumból állna. Az első' igazgatási rendeltetésű 2 emeletes 3 szintes épületben helyezkednek el az igazgatás és ügyvitel dolgozószobái, továbbá a katalógusok és információk. E négyszögletes belső udvaros épületből földszintes összekötő' folyosó vezet át a fél­körív alakú, ugyancsak 3 szintes , munkaterület jellegű épülethez. Ennek föld­szintjén az iratrendezési- és technikai helyiségek, az első emeleten a kutatóterem, a könyvtár és a dolgozók szobái, a 2. emeleten a kiállítási terem és konferencia helyiségek vannak. Az épületből földszinti folyosó vezet el egy rondella alakú, ugyancsak földszintes belső körudvaros épülethez amely összekapcsolja a négy, egyenként 10 emeletes — 11 szintes — raktárépületet. A köralaku épületben — amely 468

Next

/
Thumbnails
Contents