Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar Megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950–1956 között / 189–209. o.

Iö9 MERVÓ ZOLTÁNNÉ: A Hajdú-Bihar megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950—1956 között A feldolgozás célja a Levéltári Igazgatóság irányelvei alapján bemutatni, elemezni az egészségügyi ágazatban történt hatásköri és szervezeti változásokat a Hajdú-Bihar megyei Tanács ügykezelésének és működése során keletkezett iratainak értékelése, vizsgálata útján. Nem lenne azonban teljes a vizsgálódás, ha pusztán a tanácsi iratokra terjedne ki, szükséges a vonatkozó időszakban keletkezett törvények^ jogszabályok feltárása, amelyek meghatározták az egészségügyi igazgatás irányvonalát. Egészségügyünk első alapvető törvénye az 1876. évi XIV. te. amely szabályozta a hatósági orvosok /községi orvosok, ill. a több községet ellátó körorvosok, tisztiés tisztifőorvosok/ státusát, jog- és feladatkörét. A hatósági orvosok a helyi önkormányzat alkalmazottai, intézkedési jog nélkül. A hatósági jogkört az önkormányzat vezetői gyakorolták.( 1^ A törvényhatósági tisztifőorvos a közgyűlésnek, a polgármesternek közegészségügyi szakközege volt; munkakörét e minőségében jogszabályok és a szervezeti szabályrendeletek határozták meg. Feladatköre felügyeleti minőségben a törvényhatóság egész területére kiterjedt, s funkciójához tartozott az egészségügyi viszonyok vizsgálata, helyenként a betegségek megelőzése, különösen járványos esetekben. E munkakörében egyik legsúlyosabb feladatköre a fertőző betegségek elleni védelemből adódott, a népbetegségek, az alkoholizmus, a csecsemőhalandóság elleni küzdelem, az iskolák, kórházak, ipari üzemek, műhelyek, gyógyszertárak egészségi viszonyainak felülvizsgálata, a szülészkerületek irányitása, a közkutak ellenőrzése; a meg nem felelő táplálkozásból, egészségtelen lakásból, valamint az egészséget veszélyeztető ipari és egyéb munkákból származó ártalmak megszüntetéséről, való gondoskodás. Az állami egészségvédelmi szervek személyzetére és a magánorvosokra való felügyelet sokrétű munkakört tár fel. Gyógyitómunkát nem folytatnak, szervező, irányitó, ellenőrző tevékenységük meriti ki hatósági munkájukat.(2) A tisztiorvos az 19.36. évi IX. te. alapján állami szolgálatba került, ezzel a törvényhatósági tisztifőorvos a Belügyminiszternek alárendelt állami tisztviselővé vált. A m. kir. tisztifőorvos a törvényhatóság első tisztviselőjének, a m. kir. tisztiorvos pedig a főszolgabírónak és a megyei város polgármesterének - alárendeltségi viszony nélkül - szakközege. A m.kir. tisztifőorvos mind a vármegyében, mind a törvényhatósági jogú városokban a "szakszerűség képviselete" cimén tagja a törvény-