Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar Megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950–1956 között / 189–209. o.

190 hatósági bizottságnak és a közigazgatási bizottságnak, a tisztiorvos pedig a székhely község képviselőtestületének. A közegészségügyi érdekek a különböző bizottságok révén ezzel továbbra is biztositást nyertek. Az önkormányzati hálózaton belül ettől kezdve az egészségügyi vonatkozású szak referensi ügyeket belső tisztviselő látta el. Az 1936. évi IX. te. által államositott főorvosi hivatal a tanácsrendszer megalakulásáig, a megyében 1950. június 15-ig, Debrecen városban augusztus 15-ig működött, majd átadta helyét az új önkormányzati forma: a tanácsi közegészségügyi és népjóléti osztálynak. A munkáshatalom szocialista tipusú szervei, a tanácsok a proletárdiktatúra győzelmét jelentő fordulat éve után valósulhattak meg. Magyarországon, mint az államhatalom helyi szervei. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya cimet viselő 19^9- évi XX. te. kimondotta, hogy "Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a városi tanács, a községi tanács, s a városi kerületi tanács" s felsorolja a tanácsok jogait és kötelességeit. Az 1950. évi I. törvény /I. tanácstörvény/ végrehajtásaként május 8-án napvilágot látott a lA-3/1950. M.T.sz. rendelet, amely intézkedett a tanácsok megszervezésének részleteiről. Ennek megfelelően a helyi tanácsok megalakulása három fázisban zajlott le: 1/ 1950 június 15-én tartották meg alakuló üléseiket az ideiglenes megyei tanácsok; 2/ augusztus 15-én alakultak meg az ideiglenes városi és járási tanácsok; 3/ október 22-én került sor az ideiglenes községi tanácsok megalakítására. Ezen a napon zajlottak le az általános tanácsválasztások, amelyeknek eredményeként megtörténhetett a végleges tanácsok megszervezése. A 160/1950. /VI.14./ M.T.sz. rendelet meghatározta a X. közegészségügyi és népjóléti osztály ügykörébe tartozó feladatokat: a/ a lakosság megbetegedését megelőző intézkedések, egészségügyi rendészet, járványok elleni védekezés, védőoltások irányitása, anya- csecsemő- és kisdedvédelem ellátása, a személyzeti ügyek és a tervügyek intézése, a gazdálkodás irányitása és ellenőrzése az egészségügy területén; b/ betegségmegelőzés, balesetelháritás, sportegészségügy irányitása; c/ a szociális igazgatás, egészségügyi okokból elhagyottá nyilvánitás, felnőttvédelem, hadigondozás, gyógy- és üdülőhelyi igazgatás, szociális és gondozási célokat szolgáló intézkedések felügyelete és ellátása; d/ gyámügyi feladatok ellátása. Ez a rendelet szabta meg a különböző szinten működő tanácsok egészségügyi feladatait: az egészségügyi osztályok működésének alapelve, hogy az illetékességi területükön élő lakosság egészségügyi ellátását az egészségügyi szervek és intézmények útján biztositsák.