Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Nagy István: Fejér megyei történeti évkönyv 5. Szerkeszti: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1971. Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 5. / 93–94. o.

93 Mégis azt kell mondanunk, hogy Komoróczy György példát mutatott a maga gondozta iratanyag alapos ismeretével, szorgos feldolgozásával, lehető rendszerezésével. Olyan kitűnő részletfeldolgozások után, mint Nagy Istvánnak és Tóth Andrásnak a XVIII. századi Buda, ill. Pest gazdálkodásáról irott tanulmányai; olyan nagyigényű szintézis után, mint Kállay Istvánnak "Szabad királyi várások gazdálkodása Mária Terézia korában" (Bp. 1972), még mindig van elég teendő. Sok-sok a helyi anyagra támaszkodó, türelmesen összeállított részletmunkából lesz majd egyszer lehetséges az összehasonlitáson alapuló magyar várostörténet szintézisének megirása. Bónis György Székesfehérvár 1971. Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 5. Szerkeszti: Farkas Gábor A Fejér megyei történeti évkönyv első négy kötetét a szerzők a 20. század fontos történeti fordulópontjait ismertető közleményeknek szentelték. A 5. kötet tanulmányai a megye történetének régebbi, főleg a török uralom utáni korszakából veszik témájukat. A kötetben 5 önálló témát feldolgozó tanulmányt, 3 történeti adalékokat tartalmazó közleményt, 4 forrásismertető közleményt és 2 életrajzot találunk. A tanulmányokat az alábbiakban ebben a csoport ősit ásban tekintjük át. Az önálló témákat feldolgozó tanulmányok közül 4 Székesfehérvár történetével s 1 megyei község (Vértesacsa) történetével foglalkozik. Jenéi Károly, Székesfehérvár körülzárása és visszafoglalása 1688-ban c. értekezésében a hazai és a bécsi levéltárak adatainak felhasználásával világitja meg a város visszafoglalásának jellegzetes körülményeit. A császári csapatok körülzárták és kiéheztették a város török őrségét, amely aztán bizonyos feltételek mellett hajlandó volt a város békés átadására. A hadak ellátásának, a tárgyalásoknak, a törökök elvonulásának, a családtagok elszállításának leirása szines részletekkel járul hozzá a visszafoglaló háború viszonyainak korhű megismeréséhez. Czakó Sarolta, Székesfehérvár szabad királyi város igazgatásának története. 1711-1790

. A 20 oldalas tanulmány a témának csak rövidre fogott, szükségszerűen vázlatosabb ismertetésére elegendő. Ilyen terjedelemben is hasznos tudnivalókat nyújt a hazai várostörténetéhez. Növelte volna a tanulmány értékét, ha a szerző árnyaltabban tárgyalja az egyes igazgatási szervek helyét a városigazgatásban, például erősebben kidomborítja egyes szervek önkormányzati, illetve végrehajtó jellegét, a szervek hivatali alárendeltségét. Szól a tanulmány a város állami adóiról és a kormányszékek ellenőrző tevékenységéről is. Kállay István, Székesfehérvár haszonvételei 1688-1790 között ismerteti a városi haszonvételeket (bormérés, ser- és szeszfőzés, ser- és szeszmérés, húsmérés, őrletés, téglaégetés, kőbányászat, salétromfőzés, vámok, taxák, sóeladás), részletesen kiterjesztve az egyes haszonvételi ágakon belül a kezelésre, a gazdálkodásra, a személyzetre, a haszonvételekkel kapcsolatos különleges kiváltságokra, árakra stb. Sok adalékot közöl, a városi gazdálkodáson túlmenően, a