Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Nagy István: Fejér megyei történeti évkönyv 5. Szerkeszti: Farkas Gábor. Székesfehérvár, 1971. Tanulmányok és források Fejér megye történetéhez 5. / 93–94. o.

94 város 17. századi történetére, hiszen a szolok, a serfőzők, a malmok stb. jelentős szerepet játszottak a városi lakosság mindennapi életében. Hasznos lett volna még ezen kivül részletesebb értékelést közölni arról is, milyen szerepet játszottak a jövedelmek a város fejlődésében, a városiasodásban. Egyébként a szerző a jövedelmekből származó bevételeket statisztikai táblázatban is közli. Kállay István, A székesfehérvári vásári bíráskodás 1688-1790 c. másik értekezése egy igen fontos, de kevéssé ismert városi intézménnyel ismertet meg bennünket, s ezzel mind társadalmi, mind gazdaságtörténeti szempontból fontos adalékkal gazdagitja a magyar kereskedelem történetével foglalkozó irodalmat. A megye történetével foglalkozó egyetlen nagyobb tanulmány Balázs László 100 éves harc az ácsai uradalomért cimmel Vértesacsa község viszontagságos múltját tárja elénk. Sok adatot közöl a község helytörténetéhez, amellett értékes adatokat a nemesi birtokjog viszonyaira, kisnemesek, jobbágyok társadalmi helyzetére, a bécsi udvar ujszerzeményi birtokpolitikájára, a vallási kérdésekre. A "Közlemények" cimü részben elsősorban Farkas Gábor, Nagybirtokosok Fejér megyében a török kiűzése után c. kisebb értekezését kell kiemelni. Ez a közlemény értékes hozzájárulás a megye újjászervezéséhez a török uralom után s az 1688 utáni nem annyira katonai, mint a szerző mondja, hanem inkább bécsi kamarai igazgatás történetéhez. A kötetnek ebben a részében Szilárdfv Zoltán egy ercsi délszláv képes ponyvairatot ismertet és Somkuti Éva Székesfehérvár harmadik városkapujáról ir. A "Források" c. részben található a kötet legnagyobb terjedelmű közleménye, Érszegi Géza ismertetése a keresztes konvent magánlevéltárában található Fejér megyei vonatkozású középkori (1193-1542) oklevelekről. A szerző szakszerű fogalmazásban és megfelelő aparátussal felszerelve 356 oklevél regesztáját közli, ellátva ezeket az oklevélkiadók, a helynevek, és a régészetileg, müvészettörténetileg fontos létesítmények mutatójával. Komoly hozzájárulás ez a megye középkori története forrásbázisánák ismertetéséhez. Jelentős adalék a megye gazdaságtörténetéhez a Farkas Gábor által kiadott 1746. évi kézműves árszabás, nemkülönben Kállay István iratközleménye a székesfehérvári manufaktúra alapítási kísérletekről 1765 és 1769 között. Móra Magdolna statisztikai táblázataiban Fejér megye II. József kori népességéről ad tájékoztatót. Végül az "Életrajzok" c. részben Farkas Gábor a megye forradalmi és munkásmozgalmi múltjában jelentős szerepet játszó két személyiség, Bárányi Ákos asztalos (1874-1929) és Balogh János törvényszéki irodatiszt (1877-1931) életrajzát és tevékenységét ismerteti. A kötet használatához hely-, név- és tárgymutató nyújt segítséget. A tanulmányok és a közlemények hasznos, értékes részleteket szolgáltatnak Székesfehérvár és Fejér megye történetéhez. Az ilyen gyűjteményes kötetek mondanivalóját nehéz élesebben körülhatárolni, hiszen az év könyvek célja tulajdonképpen az, hogy tanulmányokat közöljenek a megye múltjából. Az 5. kötetnek ennél határozottabb mondanivalója is van, mégpedig - amint a címlap is jelzi - hozzájárulás Székesfehérvár 1000 éves fennállásának megünnepléséhez. Nagy István