Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - IRODALOM - Koroknai Ákos: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 3–4. A helytörténetírás levéltári forrásai I–II. Szerk.: Komoróczy György. Debrecen, 1972. / 77–80. o.

77 IRODALOM A Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 3-4. A helytörténetírás levéltári forrásai Hl. Szerk. : Komoróczy György Debrecen, 1972 Az elmúlt esztendőben a Hajdú-Bihar megyei Levéltár igen figyelemreméltó, újszerű kiadványt jelentetett meg a Levéltár "Közleményei"-ben. A két kötetes kiadvány "A helytörténetirás levéltári forrásai I. 1848-ig és n. 1848-1944" cimet viseli. Mindkét kötetet a megyei Levéltár igazgatója, Komoróczy György szerkesztette, rendezte sajtó alá. A Levéltár e kiadványával - amit egyébként a mü cime is jelez- felismerve a helytörténetirás iránt országszerte megmutatkozó és a Levéltárral szemben támasztott igényeket, igyekszik megfelelni mindazon elvárásoknak, amelyeket a levéltáraknak - sajátos profiljuknak megfelelően ki kell elégiteniök. Ebből a szempontból értékelve a vállalkozást, üdvözöljük a kis kollektiva közös erőfeszitéseként megjelent munkát. Mi sem lenne kívánatosabb, minthogy az ország valamennyi megyei levéltárában őrzött iratanyagról ilyen vagy ehhez hasonló mélységben álljon rendelkezésre olyan útmutató, amely a levéltár iratanyagában való gyorsabb és hatékonyabb tájékozódást elősegiti. - Éppen ezért megfontolandó, hogy az ilyen tipusu kiadványok, esetleg sorozatszerü megjelentetése esetére, bizonyos egységes szerkesztési elveket nem lenne-e célszerű kidolgozni. Az egységes szerkesztői elvek természetesen nem a sorozat egyes köteteinek sematikus készitését jelentenék, hanem annak feltárás át,hogy az egyes ismertetésre kerülő f ondcsoportok, fondok stb. megmaradt iratai mennyiben járulhatnak hozzá egyfelől a történeti múlt alaposabb megismeréséhez, a közigazgatás helyi vonatkozásainak részletes elemzésével az igazgatástörténeti ismerteink hiányosságainak kiküszöböléséhez. Feltételezhetően az ehhez hasonló levéltári kiadványok megyékszerte jó fogadtatásra találnának, hiszen a megjelentetésükhöz szükséges előfeltételek csaknem mindenütt megvannak. Az ilyen kiadványban szerencsés módon találkozhatnak a tudomány és közművelődés sajátos érdekei. Számitásba véve emellett még azt a körülményt is, hogy a sokszorositással kiadott munkák megjelentetési költségei is lényegesen kisebbek a nyomdai utón előállitottaknál, - ugy hisszük - valóban hasznos lenne más megyei levéltárak iratanyagairól efféle kiadványokat szerkeszteni. Igaz, nem mellőzhető, s főleg nem elhanyagolható körülmény, amint az a Hajdú-Bihar megyei Levéltár iratanyagáról készült ismertetőből is kitűnik,hogy a levéltári anyag rendezettségi szintje megfeleljen egy ilyen kiadvány munkálatainak megkezdéséhez. Éppen ezért külön ki kell emelnünk Levéltár dolgozóinak áldozatos munkáját, amelynek gyümölcseként e két kötet megjelenhetett. A kiadványismertetéseknek általában rövidre szabott terjedelme nekünk sem engedi meg, hogy a két kötetet tartalmilag és formailag mélyrehatóan elemezzük. Ezért csak néhány gondolatot szeretnénk a megjelent munkával kapcsolatban felvetni, de korántsem a teljesség igényével. Mindazok a megjegyzések, melyeket a következőkben teszünk, nem a kiadvány értékét kivánják kisebbíteni, hanem néhány olyan kérdésre hívják fel a figyelmet, amelyek hasonló jellegű kiadványok jövőbeni szerkesztésénél hasznosak lehetnek. A kötetek a debreceni levéltárban található valamennyi feudális- és kapitalizmus korabeli fondképző iratanyagáról adnak tájékoztatást, melyek főleg törvényhatósági szinten a történetkutatás gazdag tárházai. A szerkesztőa Levéltár iratanyagáról készített ismertetőt két nagy egységre osztotta : a feudáliskori részre 1848-ig és az ezt követő kapitalista korszak iratait ismertető részre. 1848-tól 1944-ig. Hangsúlyozza azonban, hogy e korszakhatár az egyes intézményeknél, szerveknél, családoknál még nem jelent fondhatárt, jóllehet egybeesésekről lehet szó. Az egyes korszakokon belül - melyek kötetenként különülnek el - a levéltári iratanyag ismertetésében megtartották a fondjegyzékek készítésénél kialakított elveket, azaz fondcsoportról fondcsoportra haladva ismertetik