Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: Svédországi tapasztalatok: első közlemény / 69–76. o.

74 irányában. A második főosztály feladatai közé tartoznak általában a levéltári szervezet, levéltárrendezés és selejtezés kérdései, a regionális és kommunális levéltárak ügyei, a regionális levéltárak ellenőrzése, a hadügyminisztérium alá rendelt szervek selejtezési terveinek jóváhagyása, a levéltári helyiségek berendezésével, a közigazgatásban használt papir és Írószerek minőségével, a könyvkötészeti és restaurálási módszerekkel kapcsolatos kérdések. E főosztályhoz három anyagot őrző osztály és a fejlesztési osztály tartozik. Az anyagot őrző osztályoknak az őrizetükben levő anyaggal kapcsolatos feladataik és tanácsadói funkciójuk van. Levéltári hatósági jogokat gyakorolnak azokkal az intézményekkel szemben, amelyek iratainak átvételére illetékesek. Az iratanyagot őrző osztályok létszáma általában 3-5 fő, a gondjaikra bizott iratanyag terjedelme 5000-15 000 fm között ingadozik. Ezeknek az osztályoknak a profilját ugy alakították ki, hogy nagyjából homogén jellegű iratanyagot őrizzenek. A svéd közigazgatásra jellemző kontinuitás (sok ma létező központi közigazgatási hatóság két-háromszáz év óta folyamatosan működik) megkönnyítette azt a megoldást, miszerint iratanyagukat ügy ágazatonként rendszerezzék. Korszakhatárokat a szervezeti beosztásban nem alkalmaznak. így a levéltárosok szakmai ismereteiben bizonyos specializálódást értek el, anélkül, hogy azokat kisebb korszakokra szűkítették volna le. S mindenekelőtt arra nyílott így lehetőségük, hogy majd minden levéltáros végez "mezei munkát" is (igy nevezik a külső, irattárakban végzett munkát). Olyan szervezeti megoldást, amely szerint egyesek csak "mezei munkát", mások csak belső levéltári munkát végeznének, alapvetően helytelennek tartanak. A levéltárosnak kint is,bent is lényegében ugyanazt a munkát kell végeznie, a szakmai ismeretek szerzése és a munka effektivitása szempontjából kétségtelenül jobb, ha a mezei munkát végző ismeri a betakarított anyagot, még pedig olyan intenziven, ahogyan azt csak az anyagot levéltárilag feldolgozó, a belső levéltári munkát végző levéltáros ismerheti, s még jobb, ha van bizonyos perspektívája, vagyis ha minél hosszabb történelmi periódus vonatkozó forrásanyagát ismeri. A RA jelenlegi levéltárosainak viszonylag kevés idejük jut az Őrizetükben levő iratanyaggal való foglalkozásra. Szakmailag azonban magas szinvonalat képviselnek, s egyaránt képesek az irattárosok munkájának irányt szabni és a levéltárba beosztott, státusba nem tartozó munkaerőket instruálni. Külön kell szólni a fejlesztési osztályról, amely a második főosztályra háruló bizonyos levéltárvédelmi módszertani kérdések elméleti kidolgozásával foglalkozik. Ilyen a levéltári és irattári helyiségek építése és berendezése, a tartós megőrzésre szánt iratok papir- és irószeranyagának meghatározása, a modern technika alkalmazása, a filmek és mágneses szalagok tárolási módszereinek kidolgozása, a könyvkötés és restaurálás helyes módszereinek megállapítása. Egyes ilyen kérdések szabályozása (igy a papir- és irószerszabványok megállapítása) már megtörtént, más kérdések kidolgozása folyamatban van. A RA vezetője nem régen javaslatot tett a kormánynak a rádió és televízió anyagának, valamint az elektromos gépi adatszolgáltatás anyagának, a mágneses szalagoknak stb. archiválására nézve. E javaslat alapján a kormány külön bizottság felállítását rendelte el e kérdések kidolgozására, a RA vezetőjének elnökletével és szakértők bevonásával. A bizottság még nem fejezte be munkáját. A levéltár nem foglalkozik a gépi adatfeldolgozás levéltári területen történő alkalmazásával, mert ezt nem tartja kifizetődőnek. Feladatának tekinti azonban az ilyen jellegű dokumentumanyag archiválásának módszerei kidolgozását s a másutt (pl. a központi statisztikai hivatalnál) létrejövő nem Írásos forrásanyag védelmének előmozdítását. Végül megemlitendőnek tartjuk,hogy a RA-ban működik egy heraldikai osztály is, még pedig a főosztály-kereteken kívül, közvetlenül a főigazgatónak alárendelve. Még pedig azért, mert ez az osztály is bizonyos igazgatási feladatokat lát el: az állami feladatokat végzi heraldikai vonatkozásban, s támogatja általában a heraldikai kutatásokat. Felügyel arra, hogy az állami hatóságok által használt címerek és heraldikai jelvények a heraldikai követelményeknek megfeleljenek, a kommunák részére pedig azok kérésére javaslatokat tesz azok címereit illetően. Az osztály vezetője az "állami heraldikus" címet viseli. Sajnálatos,hogy nálunk ez az igazgatási funkció teljesen kicsúszott a levéltárügy kezéből és jelenleg nincs megfelelő gazdája. Ami a RA vezetését illeti, arra nézve a főigazgató (riksarkivarie) felelős, fontosabb kérdésekben (néhány kivételtől eltekintve) ő dönt. Bizonyos ügyekben azonban a főigazgató és a két főigazgatóhelyettes közötti tárgyalások után döntenek. Ilyenek a dorgálások vagy a fegyelmi büntetések. Ezen kivül a két főigazgatóhelyettesnek a lehetőséghez képest jelen kell lennie nagyobb hord-