Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: Svédországi tapasztalatok: első közlemény / 69–76. o.

75 erejű döntések hozatalánál, mint pl. a RA vagy a regionális levéltárak szervezeti változásai, sza­bályzatok kidolgozása, a parlament elé terjesztendő költségvetési előirányzat, vagy magasabb levél­tári állások betöltése. A főigazgatóhelyettesekre nézve egyedül a főigazgatónak van javaslattételi joga. A tanácsülésekről jegyzőkönyvet vezetnek. Ha olyan fontos kérdésben, mint pl. egy regionális levéltár székhelyének áthelyezése (ami az érintett kommunák számára sem közömbös) vélemény­különbség van a főigazgató és helyettesei között, a főigazgató az ellenvélemény érveit is a kormány elé tárja. A gyakorlatban a főigazgató hetenként kétszer megbeszéléseket tart helyetteseivel, s ezekbe az adminisztrativ igazgatót is bevonja. E megbeszéléseken a vezetők minden fontosabb eseményről tájékoztatják egymást. A dolgozók tájékoztatására kéthetenként "tájékoztató félórát" tartanak. A regionális állami levéltárak (landsarkivet-ek) felállitása már viszonylag korán meg­kezdődött. A parlament 1888-ban foglalkozott a kérdéssel, s tiz évvel később, 1898-ban létrejött az első ilyen, a vadstenai. A hetediket, a hárnösandit 1934-ben állitották fel. Ma az ország terüle­te, a 25 körzet (Ián) hét regionális levéltár, valamint a stockholmi és a malmöi városi levéltárak között van felosztva, egy-egy regionális levéltár 1-6 Ián területén működő állami szervek levéltári anyagának átvételére illetékes. A regionális levéltárak a RA alá vannak rendelve. A főigazgató évente egyszer vizsgálatot tart e levéltárakban. A regionális levéltárak alkalmazottainak évente 3 hónapig a RA-ban, vagy valamelyik másik regionális levéltárban kell dolgozniuk. (Másrészről a RA levéltá­rosai is kötelesek legalább évi 3 hónapon át valamely regionális levéltárban, magasabb beosztásban, dolgozni.) A hatóságok irattárainak vizsgálata szabályos időközönként történik, a birodalmi levéltá­ros olyan irattárakat is meglátogathat, amelyek egyébként anyagukat valamelyik regionális levél­tárnak adják át. Minden ilyen vizsgálatról jegyzőkönyvet vesznek fel. Ha valamely állami hatóság vezetése uj személy kezébe kerül, a regionális levéltár a hivatalátvétel alkalmával képviseltetheti magát, az irattár állapotáról ilyen alkalmakkor is jegyzőkönyv készül. A levéltárvezetés kérdéseivel kapcsolatban szólnunk kell röviden a levéltárosokkal kap­csolatban támasztott követelményekről. A levéltárosoktól egyetemi végzettséget kivannak meg, még pedig általában a történelem szakon. A levéltárosi állások betöltésénél tekintettel vannak arra, hogy a jelölt bizonyságát adta-e tudományos képességeinek, lehetőleg önálló tanulmány elkészítésével, vagy levéltári források publikálásával. A kinevezett levéltárosoknak azonban - egyéb hivatali teen­dőik mellett - nem igen marad idejük ilyenirányú tevékenységük folytatására. Ilyen munkákat a le­véltár munkatervébe általában nem állitanak be, azokat a levéltárosoknak szabadidejükben kell végezniük. Egyes esetekben azonban maga a levéltár szorgalmazza bizonyos (különösen közigazga­tástörténeti) témák kidolgozását s arra munkaidőt is biztosit. Az ilyen esetek azonban kivételesek. Jelenleg az egyik főigazgatóhelyettes kapott rendkivüli szabadságot annak érdekében, hogy elkéh­szitse egy levéltári kézikönyv kéziratát. - A RA régi folyóirata, a Meddelanden fran svenska Riks­arkivet, az utóbbi időben majd teljesen elsorvadt. Három-négy évfolyam összevontan jelenik meg, egy vékony füzetben, s jobbára nem tartalmaz mást, mint a RA munkájáról szóló évi beszámolókat. 1969 óta azonban egy másik folyóiratot is adnak ki, á "RA Nytt" cimüt. Ennek évente 4-6 kis füzete jelenik meg, két sorozatban. Egyiket, a "RA's myndlghetsservice" cimüt a hatóságoknak küldik meg s benne az uj levéltári vonatkozású rendeleteket teszik közzé, az archiválási technikára vonat­kozó hireket közölnek s általában mindazt, amit a levéltári hatóság az iratokat és modern doku­mentációs anyagot létrehozó és kezelő állami szervekkel közölni kivan. A másik, a"De Enskilda arkiven" cimü, a kutatókhoz szól. Benne a magánlevéltárak nyilvántartásának ujabb kiegészüléseit adják közre : azoknak a magánlevéltáraknak listáját, amelyek számbavételére ujabban sor került. A magánlevéltárak felderítése az egész ország területén társadalmi erők bevonásával és jó ered­ménnyel folyik - hiszen sok ilyen található az ország minden zugában, és nem ritka az olyan pa­rasztcsalád, amelynek évszázadokra visszamenőleg megvannak a birtokjogi és egyéb okmányai. A "Skrifter utgivna av Svenska Riksarkivet" c. sorozatban közigazgatástörténeti monog­ráfiákat adnak ki. Eddig két kötete jelent meg, a harmadik, a svéd helyi igazgatás 16-17. századi történetét feldolgozó, most van előkészületben. Ez utóbbit a kamarai levéltárat kezelő ötödik osz­tály késziti. Van a levéltárosegyesületnek is folyóirata (Arkiv, Smahalle och Forskning), amely a Svenska Arkivsamfundets Skriftserie c. kiadványsorozatuk keretében jelenik meg, évente egy

Next

/
Thumbnails
Contents