Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: Svédországi tapasztalatok: első közlemény / 69–76. o.

73 A skandináv konstrukcióban a levéltári hatóság és a levéltári intézmény ("őrzőhely") feladatait egy és ugyanaz a szerv látja el. A svéd levéltári jog a levéltári hatósági feladatok körébe vonja az állami irattárügy teljes szakmai irányitását az irattári helyiségektől és a papir használatától az irattári terveken keresztül a selejtezésekig. S ezzel biztosítani igyekszik az irattári területen az állami érdekeket s ugyanakkor a történettudomány érdekeit is. b) Levéltári igazgatás, levéltárvezetés és levéltári szervezet Svédországban Az eddigiekben nem adtunk választ arra az önként felmerülő kérdésre : miként gyakorolhat a levéltár hatósági jogkört neki fölérendelt szervek irattárai fölött? A válasz röviden az, hogy ilyenekre a levéltár jogköre természetesen nem terjed ki. A helyzet megértéséhez ismerni kell a svéd állam szerkezetét. A RA más központi közigazgatási hatóságokkal egyenrangú. Ezek fölött azonban még egy szint helyezkedik el, kormányzati vonalon a minisztériumoké, törvényhozási vonalon a parlamenté és az egyetemes zsinaté. Ezek irattárai fölött a levéltár felügyeleti jogot nem gyakorolhat. Tudni kell azonban, hogy a minisztériumok száma (a külügyminisztériumot nem számitva) 11, s egy-egy minisztérium alkalmazottainak száma mindössze 100-150 körül mozog. A minisztériumok Svédországban a királyi kancellária osztályaiból nőttek ki, nevük ma is "statsdepartment", a minisztertanács (királyi kancellária) Hivatalaiként működnek és csak a legfelsőbb kormányzati ügyekkel, az elvi irányitással foglalkoznak. A külügyminisztérium ezen a szervezeten kivül foglal helyet. A 11 minisztériumnak van egy közös (a pénzügyminisztérium alá tartozó) szervezési osztálya, amely e minisztériumok számára bizonyos adminisztratív feladatokat központilag lát el. E szervezési osztály főtisztviselői között foglal helyet a főlevéltáros, közvetlenül az osztály vezetőjének alárendelve. A főlevéltáros feladata a 11 minisztérium irattárainak ellenőrzése, irattárosainak képzése, az irattárakban folyó munka szakmái irányítása, irattári tervek készítése illetőleg jóváhagyása, az irattári selejtezések felügyelete. A szervezési osztály (és a főlevéltáros) kapcsolatai a RA-tel jók. Hasonló a helyzet a külügyminisztériummal és a parlamenttel, amelyeknek megvan a maguk külön folevéltárosa. A RA illetékes e szervek régi iratainak átvételére és megőrzésére, rájuk azonban befolyást csak konzultációk utján gyakorolhat. Említést kell tennünk a fentiekkel kapcsolatban még a kormánybizottságok iratairól. Svédországban a minisztériumok már csak kis létszámuknál fogva sem alkalmasak arra, hogy bizonyos átfogó reformokat, törvénytervezeteket maguk dolgozzanak ki, s ezért sok feladatot bizonyos ad hoc vagy állandó bizottságokra biznak. Ezek a bizottságok operátumokat dolgoznak ki, amelyeket azután a kormány véleményez és esetleg a parlament elé terjeszt. Ezeket az operátumokat nyomtatásban adják ki. így jelent meg legutóbb pl. az ország területfelhásználásának távlati fejlesztési terve, két kötetben. A bizottságok kötelesek működésük befejezése után teljes iratanyagukat a RA őrizetébe adni. Magának a RA-nek mai szervezete 1966-ban alakult ki, az 1965. évi kormányrendelettel ráruházott nagyobb hatósági jogkör figyelembe vételével, s az akkor az intézet élére került uj főigazgató, Áke Kromnow birodalmi levéltáros elgondolásai alapján. A szervezet kialakításánál számolni kellett azzal az alapvető ténnyel, hogy a RA-nek kiterjedt feladatait viszonylag igen kis létszámú személyzettel (1969/70-ben 80 fő, ebből 37 egyetemet végzett) kell megoldania. A cél az volt, hogy minél több erőt fordíthassanak a hatósági feladatokra, s ennek érdekében tehermentesíteni kívánták a levéltárosokat, mentesíteni őket az adminisztrativ teendőktől. Ezért külön adminisztratív osztályt szerveztek, egy adminisztrativ igazgató vezetése alatt. Ez az osztály intézi a gazdasági és gondnoki, valamint a személyzeti ügyeket, s ide tartozik az un. expedíció (kutatóterem, kölcsönzőszolgálat) és a műhelyek adminisztrativ vezetése is. Az adminisztrativ osztály személyzetéhez levéltárosok (1-2 fiatal, kezdő levéltárostól eltekintve) nem tartoznak. Az érdemi levéltári feladatok ellátására két büro-t szerveztek (magyarul főosztályoknak nevezhetnénk), élükön egy-egy "levéltári tanácsossal" (főigazgatóhelyettessel). Az első főosztály feladatai közé tartoznak a tudományos kutatás kérdései általában, a kiadványkészítés, kiállítások rendezése, előadások, levéltárvezetések szervezése, az együttműködés az egyetemekkel és főiskolákkal, a nemzetközi kapcsolatok, a levéltárosképzés. Az ide tartozó öt osztály kezeli a gondjaira bizott anyagot, s látja el a levéltári hatósági feladatokat az illetékességi körébe tartozó irattárak