Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - FIGYELŐ - Sashegyi Oszkár: Svédországi tapasztalatok: első közlemény / 69–76. o.

69 SASHEGYI OSZKÁR : Svédországi tapasztalafok (Első közlemény) 1972 október hó 4-től november 4-ig egyhónapos svédországi tanulmányúton ismerkedtem meg a svéd levéltárüggyel. Szakmai programom megszervezésében, az általam összeállitott munkaterv megvalósításában a Riksarkivet vezetője, dr. Áke Kromnow volt segitségemre. Az,hogy a rendelkezésre álló időt hasznosan töltöttem, hogy programomat zökkenőmentesen tudtam lebonyolitani, elsősorban Kromnow úr és beosztottjai készséges segitségének köszönhető. Időm nagy részét a Riksarkivetben töltöttem. Ez a szerv hazai viszonylatban a Levéltári Igazgatóság, az Országos Levéltár és az Uj Magyar Központi Levéltár megfelelője, mindhármuk funkcióit együttesen látja el, s igy munkájának és az általa őrzött anyagnak tanulmányozása a svéd levéltárügy megismerése szempontjából a legfontosabb. A Riksarkivet-en kivül a következő szerveket látogattam meg : egy kerületi levéltárat (Lund), két városi levéltárat (Stockholm, Malmö), két szaklevéltárat (a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, az Állami Erőmüvek Levéltára), továbbá a Kormány Szervezési Osztályát (amely a minisztériumok irattárai fölötti felügyeletet gyakorolja), és egy minisztériumi irattárat (Földmüvelésügyi Minisztérium), valamint két kisebb irattárat (Állatorvosi Főiskola, Történeti Múzeum) s végül egy levéltári anyagot is őrző kézirattárat (Lundi Egyetemi Könyvtár). Mindezeken a helyeken - éppúgy, mint a Riksarkivet-ben - látogatásomat gondosan előkészítették, minden általam kért felvilágosítást megadtak, mindazt, amit látni kívántam, megmutatták és látogatásom eredményessége érdekében a szükséges segédanyagokkal (szervezeti sémák, irattári tervek, hivatalos nyomtatványok, levéltártörténeti tájékoztatók) elláttak. Tapasztalataim főképpen az alábbi kérdéskörökre terjednek ki : a) levéltári jogszabályok b) a levéltárigazgatás, szervezés és irányítás kérdései c) a svéd levéltárakban őrzött történeti forrásanyag, különös tekintettel a magyar vonatkozásokra d) az írásbeli ügyintézés, iktatás, mutatózás,•irattározás módszerei és formái e) az irattárak és levéltárak kapcsolata, levéltári szabványok (levéltárképes papír és írószerek), selejtezés, kutatás az irattárakban. A levéltárak részéről az irattáraknak nyújtott segítség. Az alábbiakban az első két kérdéskörre vonatkozó ismereteimet igyekszem felvázolni, mellőzve mindazokat az adatokat, amelyeket Ember Győzőnek a svéd levéltárügyről e folyóirat hasábjain megjelent beszámolója (1972, 75-83 1.) tartalmaz. a) A svéd levéltári jog A svéd levéltári jogszabályok tanulmányozása az idegen számára mindjárt kezdetben t bizonyos meglepetést eredményez. A levéltárügy alaptörvényének a sajtótörvényt tekintik, amely az állami irat- és levéltárak anyagának nyilvánosságát deklarálja. Ez a királyi hatalmat megnyirbáló és a rendek hatalmát körülbástyázó 1766. évi országgyűlésen hozott első sajtótörvényre megy vissza, amely kimondotta a sajtószabadságot, eltörölte a cenzúrát (a teológiai munkáké kivételével) s azt is megengedte, hogy az állami iratokat bárki nyomtatásban adhassa közre. Ez utóbbi szabadság alól csupán a titkos miniszteri iratok alkottak kivételt. A svéd rendi uralom korának ez a vivmánya