Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Török Köztársaság levéltárügye: levéltári igazgatás, a levéltár mai helyzete jogi és tudományos szempontból: Adman Darendeliler–Ihsan Dede: Arsiv idaresi. Arsivin bugünkü hukuk ve ilim icisindan ... Ankara, 1968. / 648–653. o.

650 Dzsevdet pasa nagyvezér utasitására 1906-ban uj épületek épültek és a rendezés módszerei kiegészültek. Karácson Imre az isztanbuli levéltárak első tudományos rendező-szervezője és jeles kutatója ez évben kezdett el az Iratok Kincstára, Hazinevi Evrak iratraktáraiban dolgozni. Kor abban,már az 1840/50-es évek táján Szilágyi Dániel kutatott ugyanitt s talán először készitett másolatokat a magyar vonatkozású iratokról. Karácson Imre a nagyvezér utasitására mellé állitott Ali Efendi vei, aki a szultáni történetirŐ volt, kezdett el dolgozni s a zacskókat és ládákat kibontva Karácson iratmeghatározását Ali Efendi le irta. Minden iratra jelzetet téve az igy meghatározott iratok, II. Mehmet Fatih szultán uralkodásától a 24 szultán uralkodása kora szerint, a fontosabbak karton dobozokba a polcokra, a kevésbé fontosak, papirosomókban kazalba dobálva kerültek rendezésre úgyhogy fedőlapjaikon lévő számjegy a korukat -jelzi. E rendezéseket Ali Efendi, majd Abdulrahman Seref, történetíró 1911-ig, Karácson Imre haláláig folytatta. Az ekkor készült kb. ezer iratzacskó és 4000 defterkötet jelzetelése, amelyet 1918 és 1921 között dolgozott fel egy bizottság s vezetőjéről Ali Emiri rendezésének hivják a ma is használt segédletet. A további levéltárszervezés, -és védelmi mozgalom a történetkutatás részéről indult ki. 1909 november 27-én megalakult az Oszmán Történeti Társaság és folyóiratának 1910. évi áprilisi számában Abdulrahman Seref, az utolsó szultáni történetiró a török levéltárak helyzetéről számolt be. Ez a cikk inditotta el a török levéltári irodalom kialakulását. De azl909-ben kirobbant olasz, balkáni, majd az I. világháború és az azt követő honvédő háború 12 éves harcai után, 1923 november 1-én Kemál Atatürk megfosztotta trónjától VI. Mehmet szultánt és megalakult a Török Köztársaság. A honvédő harcok megszűnte után azonnal, még 1921-ben Ibnülemin Inal által vezetett bizottság az Ali Emiri által rendezett anyagot 23 főszak szerint szétválasztotta és minden főszakon belül időrendben, rendezte. De a közben felmerült nehézségek miatt rövidesen abbahagyták munkájukat. A második, a köztársasági -korszak 1923-tól működő uj központi kormányszervei: Nagy Nemzetgyűlés és a köztársasági kormányok s főhivatalaik iratanyagát őrzi. A köztársaság kikiáltása nyomán Ankarában központi szervek iratanyagainak védelmére a Minisztertanács /Basvekalet/ saját hivatalához kapcsolt irodát hozott létre. Az uj iroda neve Iratraktári Főhivatal /Mahzeni'Evrak Mümeyyizligi/ lett. 1927-ben ez a szerv az Iratok Kincstárának Igazgatósága /Hazine-i Evrak Müdürlügü/ elnevezéssel a Minisztertanács Titkárságához, majd 1929-ben Igazgatási Hivatal elnevezéssel a Minisztertanács kapcsolatos igazgatása alá helyezték. Közben 1920-ban eltörölték az arab betű használatát és uj latin betűs ABC-t vezettek be. Végül 1933-ban az ankarai Irat Igazgatóság /Evrak Müdürlügü/ és az isztanbuli Iratok Kincstári Igazgatósága /Hazine-i Evrak Müdürlügü/, amely eddig alárendelt formában működött, egyesültek és az uj nevük az Iratok és Iratok Kincstára Igazgatósága /Evrak ve Hazine-i Evrak Müdürligü/ lett. Ezután 1932-ig a központi hivatalszervezésen kivül a levéltárügy állt. Ekkor