Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Török Köztársaság levéltárügye: levéltári igazgatás, a levéltár mai helyzete jogi és tudományos szempontból: Adman Darendeliler–Ihsan Dede: Arsiv idaresi. Arsivin bugünkü hukuk ve ilim icisindan ... Ankara, 1968. / 648–653. o.

651 a minisztertanács nyugdijas tisztviselőkből az isztanbuli levéltárak rendezésére egy "Rendező Bizottságot" küldött ki. A bizottság vezetője Muallem Dzsevdet elgondolása szerint a korábban már Ali Emiri által korrendezett iratokat ketté osztotta: I. és II. osztályú iratokra s az I. osztályú iratokat 16 tárgyi csoportra sorolta be. Az iratok 1-től folyamatos sorszámot kaptak és fadobozokban helyzeték el őket s az arab betűs tartalmi kivonatok sorszám szerint utólagos latin betűs átgépelést nyertek. 1935-ben Fekete Lajos több előadást tartott a provinencia elv alkalmazásáról, majd 1937-ben levéltári alkalmazásban nagyobb rendezési munkákban vett részt. Az isztanbuli Topkapu Saray levéltára, főleg kincstári iratait jegyzékelte ki, ugy hogy minden iratot cédulára kivonatolt s a kiugratott személy, - és helynevek cimszavai ABC-sorrendjében állitotta össze az anyag rendjét s egyben segédletét. 1937-ben az ankarai Iratok és Iratok Kincstárának Igazgatósága kapcsolatát az isztanbuli Iratok Kincstárának Igazgatóságával megszakította és Levéltári Igazgatás Igazgatósága /Arsiv Dairesi Müdürlügü/ elnevezéssel alakult újjá. Majd 1943-ban az 4443 szamu törvény alapján megalakult a Miniszterelnökség Levéltári Főigazgatósága /Basvekalet Arsivi Genal Müdürlügü/, amely az isztanbuli és ankarai központi levéltárak csúcsszerve ma is. Ma a Miniszterelnökség Levéltári Főigazgatósága 18 különböző helyen őrzött levéltári anyag tartozik felügyelete alá. A terv szerint valamennyi levéltárat Ankaráben épülő uj levéltári épületbe telepitik át. A Miniszterelnökség Levéltári Főigazgatósága és a Minisztériumok vagy más főhatóságu szervek hivatali irattárai /idari arsivleri/ között semmilyen törvényes kapcsolat nincs. Jelenleg csak a Levéltári Törvény Tervezet /Arsiv Kanun Tasari/ és az Állami Irattárak Főigazgatósága Ideiglenes Törvény Tervezete rendelkezései teremtenek valamilyen kapcsolatot a levéltárak között. Az első irásba foglalt irattári és levéltári szabályozása az 193^" évi szeptember 19-i 2/1282 számú rendelet volt a "Hivatali Iratok és Kötetek Szükségtelenné vált részeinek Selejtezési Módja" c. rendelet minden minisztérium és állami hivatal számára irattári hivatal /arsiv dairesi/ fenntartását teszi kötelezővé és azt hogy 33 szakképzett tisztviselő foglalkozzon az iratok rendezésével. A selejtezés módjára előirja, hogy jegyzőkönyv alapján és Központi Bizottság szervezésével kell végrehajtani. A történeti, katonai, tudományos, politikai, közgazdasági és jogi értékű iratok kiválasztják és a Levéltári Főigazgatóság veszi át. A birósági iratokat érvényük vesztése után öt évvel, egyébként más szerveknél tiz év múlva selejtezhetik. Minden hivatal 1926 végéig keletkezett teljes iratanyagát kiválogatni tartozott. Ez a rendelet a Nemzeti Védelmet, Külögyet, a Vezérkart és a Föld és Kataszteri Szervezetet saját kérésükre külön iratszabályozás alá helyezte. Az 1937. évi március 3O-1 2/6276 számú rendelet a korábbi 1934 évi rendeletet néhány pontjában megváltoztatta. A tartományokban és a kisebb közigazgatási hivatalokban a selejtezés és kiválogatás elvégzésére iránytmutató "Iratszabályozó" csoportokat rendelt el kötelező erővel