Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: Vályi lexikona Somogy megye közgyűlése előtt / 607–613. o.

610 Portát ül fizessen Somogy Vármegye Hadi segitségét, mint a Törvényes Portáji volnának: s lehetett egy amnistiált Conscriptióbúl meg állapitott ajectatiót, ki- számolást tsinálni; miért ne lehetne egy ollyan könyvbül, /: ha az akaratunknál kijjebb terjeszkedik:/ melly köz egyezésbül, és Felsőbb rendelések mellett irattatik, és igy sem titkosnak, sem tilalmasnak nem tartath itik". Ez tulajdonképpen minden kifogásnak a gyökere, a lényeg lényege. Érdemes összevetni más megnyilatkozásokkal. Ung vármegye a József által megigért országgyűlésre készülve igy ir 1790 januárjában: "Tegye továbbá Őfelsége a földmérést semmivé, és az abból mind a portiozó népre, mind a nemesi rendre származó sok terheket s egy szóval mind azokat a törvény ellen való dolgokat, ... valamint Felséges hatalommal behozta, ugy hatalommal törüllye el". /22/ Ugyanebben a szellemben panaszolja fel sérelmeit Pest vármegye is a Helytartótanácsnak: "Láttyúk - irják többek között - hogy az bennünket végső psztulással fenyegető haszontalan föld ki mérés által költségünk szaporodik s erszényünk holmi jött ment érdemtelen és értetlen e körül dolgozó emberek hizlalására sullyosan és mód nélkül terheltetik. Mely kimérésnek egészen végére való vitele, ámbár ideig óráig félben maradt, nem ok nélkül félünk mindazon által, hogy idővel ismét elő vétettetvén e lesz az eszköz, mely bennünket az 1723 Esztendőnek 6-dik Törvénye /23/ ellen utolsó Ínségre jutatthat". /2V "Nem ok nélkül félünk", mondja Pest megye - és amikor Vályi lexikonjának fogadtatását, az elutasitás és a kritika okait elemezzük - itt találunk a valódi okra. Természetes, hiszen ez a könyv "Felsőbb rendelések mellett irattatik" és olybá tűnik, hogy "e lesz - vagy lehet - az eszköz" amellyel a nemesi, földesúri kiváltságokat, a nemesi adómentességet semmisé teszik. Hiszen már II. József alatt megestek olyan hallatlan dolgok, "hogy Nemesi Házaink a Lakó helyeink - irja Pest megye a számok reájok való tételekkel a köz nép házához egyenlővé, szabad helyeik a Paraszti ház helyekhez hasonlókká tétettetnek... a jövő menő katonák által ostromoltatnak, el foglaltatnak". /25/ A "törvényes, a leg dühösebb ellenség ellen is meg oltalmazni tudott arany szabadságaink" védelméről van itt szó. /26/ A már emiitett kettősség munkál Pálóczi Horváthban, amikor a magyar literaturának is eleget akar tenni - szükségesnek és jónak itéli a könyv megjelenését - de ugyanakkor, szem előtt tartva az osztályérdekeket, a szerzőt arra ösztökéli, hogy homályos fogalmazással, elhallgatással, nagyolással éppen a konkrét megfoghatóságot, az objektivitást küszöbölje ki. Olyan nyilvánvaló az ellentét a szerző tudományos tényszerűségre törekvése, racionalizmusa és a nemesi, földesüri osztályérdek között, amelyen nyilvánvalósággal ritkán találkozunk.