Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 3. szám - ADATTÁR - Centgraf Károly: Vályi lexikona Somogy megye közgyűlése előtt / 607–613. o.

607 CENTGRAF KÁROLY: Vályi lexikona Somogy megye közgyűlése előtt Vályi András földrajzi lexikonának keletkezési körülményeiről már irtam a Levéltári Szemlében, /l/ Arra törekedtem, hogy feltárjam mindazokat a forrásokat, amelyeket Vályi használt, hogy lehetőség szerint tisztázódjon, milyen adatokra támaszkodott a lexikon irása közben. így derült fény arra, hogy az eredetileg Korabinszky forditásnak indult munka /2/ lényegesen meghaladja az eredeti müvet./j>/ Vályi objektiv forrásokra törekedett és felhasználta Bél Mátyás kéziratait, a Helytartótanács catastrumait, az 1785. évi népszámlálás eredményeit, a nemesi összeírásokat és a szabad királyi városok gazdálkodására vonatkozó iratokat. /4/ Ezesen túlmenően a megyékhez fordult, hogy le Írásokat küldjenek neki. Ezt a kívánságát a Helytartótanács is támogatta és több izben is felszólította a vármegyéket, hogy Vályi kérésének tegyenek eleget. /5/ 1796-ban jelent meg az első kötet. A Helytartótanács utasította Vályit, hogy ennek példányait juttassa el mindazokhoz, akik segítséget adhatnak a hibák felfedésében és kijavításában, így - a vármegyék főispánjaihoz, városok főbiráihoz, illetve a nagyobb birtoktestek földesuraihoz. /6/ A megyegyülések elé utasított szerző és müve nem találkoztak megértéssel, a könyvet elmarasztalták. Könnyű, de vulgáris lenne a nemesség elmaradottságára hivatkozni, és elmarasztaló kritikáját pusztán a megnemértéssel, a maradisággal és valamiféle sértődöttséggel magyarázni. /7/ Mindez azonban nem kielégítő magyarázat, különösen akkor, ha tudjuk, hogy irodalmár ember, Pálóczi Horváth Ádám kritikája is elmarasztaló. /8/ Induljunk el onnan, hogy megvizsgáljuk Vályi András indítékait,amik őt a lexikon megírására késztették. A felvilágosult gondolkozás racionális elképzeléseket táplált. A gazdaság felmérése, az adottságok kihasználása, magának a gazdálkodásnak javítása, céljai közé tartozott. Ennek szellemében késziti el Szirmay Antal Zemplén vármegye leírását. Mint maga irja: "erről /Zemplénről/ sokat öszve szedtem, csak rendben kell hozni. Még küldök felőle egy különös irást nem sokára, mellyet Szentiványi /9/ akkori Feö Ispányom parancsolattyábúl eö Fölsége /10/ számára különösen készítettem, a menynyire azon irás Vármegyénknek természeti adományait és azoknak miképpen lehető javítását illeti ... Kár is volna ezen öszve szedéseknek köz jóra ki nem bocsájtani"./ll/ Geográfiai-gazdasági munkával jelentkezik Kazinczynál Fejérváry Károly is: "... Vármegyénk környülallasainak jobbra való hozássá, mind kereskedésekben, mind egyébb természeti matériáié kidolgoztatásában Polgári népnek elő fog adatni". /12/