Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - KRÓNIKA - Balázs Péter: Igazgatói értekezlet Siklóson / 349–353. o.

351 lehetőségeinkhez és raktári férőhelyünkhöz mérten/ rangsorolni tudjuk. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy. az új iratkezelési rendszer bevezetését követően új levéltári szervnyilvántartást kell késziteni. E munkát csak az iratkezelési szabályzatok és az irattári tervek levéltárba érkezése után kezdhetjük meg. Ezt követően ágazatonként kell megvizsgálni, hogy a szabályzatok szerint mely szerv milyen mennyiségben-hoz létre ügyintézése során levéltári értékű iratokat. /Azon alsóbb szintű szerveket, amelyek ilyen iratokat nem hoznak létre, levéltári értékhatár alá lehet sorolni./ A gazdálkodó szervek jegyzékének összeállításánál felhasználhatók a megyei statisztikai igazgatóságok nyilvántartásai is. Egy-egy ágazat ilyen irányú vizsgálatát és mintajegyzékek összeállítását a Levéltári Igazgatóság felkérése alapján a tanácsi levéltárak végeznék el. A vita során a levéltárak gyűjtőterületi és anyaggyarapitási munkájának sok egyéb problémája /létszámhiány, közlekedési nehézségek, a raktárak telitettsége, a szaklevéltárak létesitése, a fotoarchiválás lehetőségei stb./ is szóba került. Átfogó megoldásuk napirendre tűzése alig halasztható feladat. A napirend második pontjaként a középkáderképzésről előterjesztett tervezetet 1971 folyamán a Levéltári Tanács felkérésére Balogh István, Sashegyi Oszkár, Soós Imre és Szűcs László készitették, s a Levéltári Igazgatóság e napirendi pont előadójául Szűcs László elvtársat kérte fel. A tervezet készitői a tanácsi levéltárak 1971. évi kezelői állományát és a tanácsi levéltárak szakmai igényeit alapul véve dolgozták ki a 2 éves középkáder-képzés tematikáját, tanulmányi és vizsgarendjét. Hangsúlyozták, hogy a képzés ilyen jellegű megszervezését átmeneti megoldásnak tekintik, s a középkáderképzés szintjét végső soron a hazai könyvtáros, illetve az NDK-ban folyó levéltáros középkáderképzés színvonalára kell emelni. A téma napirendre tűzése egyúttal módot a-. dott arra is, hogy a résztvevők az időközben elkészült - s több levéltárban már kísérletképpen tananyagként kijelölt - középkáderképzési kézikönyvről is véleményt mondhassanak. A vita során az országos levéltárak képviselői azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy az általános levéltárak középkáderei részére egységes képzési rendszert kell kidolgozni, tehát a tematika összeállításánál az országos levéltárak szakmai igényeire is tekintettel kell lenni. A képzést valamelyik intézményre kell telepíteni. Többen javasolták, hogy a tananyagot jelentősen ki kell bővíteni /LÜSZ, a megyei igazgatás története, alapvető iratvédelmi ismeretek, a fondj^gyzék rendszere stb./. Eltérőek maradtak a vélemények abban a kérdésben, hogy a képzést idegen nyelvek alapjainak /latin, német/ elsajátításával is össze kell-e kapcsolni. A kézikönyv-tervezetével kapcsolatban a felszólalók szemléltető anyag alkalmazását, a tananyagnak a gyakorlati munka követelményeihez való arányosítást kérték. Többen hangot adtak azon aggodalmuknak, hogy a középkáderképzés ilyen "házon belüli" megszervezése esetleg elodázza a képzés végleges, lehetőleg főiskolai szin-