Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Stier Miklós: Bethlen István titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a magyarázatokat irta: Szinai Miklós és Szűcs László. Budapest, 1972. / 295–298. o.

296 tártsága korántsem mondható megnyugtatónak, s amikor ezáltal olyan iratok válnak a szakma "beavatottainak" s a nagyközönségnek hozzáférhetővé, amelyek valamely jelentős szerv vagy személyiség működését, politikáját tükrözik. így vált legújabbkori forráskiadásunk jelentős mozzanatává Bethlen István gróf miniszterelnök iratainak megjelentetése is. A szűkebb szakmai közönség joggal várta nagy érdeklődéssel a kötet megjelenését, a 20-as évek belpolitika-története ugyanis számos vonatkozásban feldolgozatlan még, s magának Bethlennek miniszterelnöki működését sem tette sokoldalú elemzés tárgyává legújabbkori történetírásunk. Szinai Miklós és Szűcs László dokumentum-kötete a Magyar Országos Levéltár "Bethlen István iratai" c. fOndjából jelentet meg válogatást: Ez az irategyüttes túlnyomórészt Bethlen miniszterelnöki működése során keletkezett, un. "félhivatalos" levelezés, amelybe az "intimebb", bizalmasabb hivatalos leveleket s a kevésbé "intim" magánleveleket is elhelyezték. Teljes mértékben egyetértünk az iratkiadók azon eljárásával, hogy kötetükbe csak ebből a fondból és csak Bethlen miniszterelnöksége idejéből válogattak, elkerülve ezáltal egyes iratok ismételt publikálását. Két szempontból is helyeselhetjük ezt a megoldást. Ilymódon egyrészt a korszakkal foglalkozó szaktörténészek számára is számos, egymáshoz szervesebben kapcsolódó irat vált hozzáférhetővé, nem "higult fel" tehát az anyag, s igy az egyes iratok, vagy ügyirat-részletek nem csupán dokumentáló-illusztráló szerepet töltenek be. A válogatás időhatárának bővitésével szükségszerűen kellett volna a válogatás bázisát is szélesiteni, s ez a másik szempont - aini az anyag homogenitását gyengitette volna. Az iratköz'lés módszereit, azokat az eljárásokat, melyek eredményeként az egyes iratokkal kapcsolatban több fontos körülményről értesülhet az olvasó, nagy általánosságban célravezetőnek tartjuk. Megkérdőjelezhetőnek tűnik azonban az, hogy a kiadott iratokat mindenképpen tárgyi csoportosításban, cimmel ellátott tematikai egységekbe foglalva igyekszenek közölni a kötet összeállítói. /Nem következetesek ezen belül sem, hiszen például az első nagyobb egységnek nem adtak cimet./ Ezt az elvet azonban megvalósítani nem sikerült. Valójában nem is sikerülhetett, mert az iratok olyan sok vonatkozásúak, olyan gazdag tematikát ölelnek át, hogy nagyon sok fejezeteimre, nagyon sok kis egységre lett volna szükség - mögöttük egyre gyérülő iratmennyiséggel. Véleményünk szerint helyesebb lett volna az iratok kronológiai rendben történő közlése, esetleg évkör-bontásban. /Az 1922-es választások c. témakörben közölt iratok több mint fele nem kapcsolatos a választásokkal; a viszonylag kevés - 15 db - iratot tartalmazó "Korai nemzetiszocialista szervezkedések" c. fejezet iratainak is csak mintegy a fele foglalkozik a nemzetiszocializmussal egyébként inkább csak kacérkodó szervezkedésekkel; "Az Esküdt-ügy" c. fejezet 19 iratából három kapcsolatos az Esküdt-üggyel; az 1926-os választások több mint 110 iratából mindössze öt kapcsolatos a választásokkal; s végül: egyedül az utolsó, "Az 1931-es kölcsön" c. fejezet iratai szólnak mind kivétel nélkül a cimben megje-