Levéltári Szemle, 23. (1973)
Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Stier Miklós: Bethlen István titkos iratai. Az iratokat sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a magyarázatokat irta: Szinai Miklós és Szűcs László. Budapest, 1972. / 295–298. o.
295 munka lebonyolítása Baranya megye egykori levéltárosának, Várady Ferencnek a nevéhez fűződik. Az Évkönyv második felében, a tanulmányokkal szinte teljesen azonos terjedelemben forrásismertetések következnek. A felsorakoztatott, az elmúlt korok valóságát sokrétűségében érzékeltető források nagyon szemléletesen mutatják, mennyire szükséges a komplex módszer alkalmazása a helytörténetirásban. Olvashatunk itt ui. ismertetést többek között a nyelvjárás, a névhasználat kutatásához, a céhtörténethez, a viselettörténethez adatokat szolgáltató céhkönyvről, ill. a céhkönyvből szemelvényeket. / Mándoki László : Adalékok a baranyai bosnyák nyelvjáráshoz. Szemelvények a pécsi szürszabók céhkönyvéből./ Petrovich Ede az oktatástörténethez gyűjtött össze forrásokat. A XVIII. századi egyházlátogatási jegyzőkönyveknek rövid, tájékoztató-, jellegű ismertetése után, a települések ábécé-rendjében latin nyelvű kivonatokat közöl. /Baranya megye XVIII. századi népoktatása az Egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében./ A technikatörténet egyik sok vitát kiváltott kérdésének tisztázásához járul hozzá levelek és folyóirat irodalmunk vonatkozó adatainak összegyűjtésével Katona Imre , A Zsolnay-eozin kialakulása a korabeli dokumentumok tükrében cimü közleményével. A két utolsó forrásismertetés a megye 19^5 utáni történetével foglalkozóknak nyújt segítséget. Baranya Margit a népi kollégiumok történetének rövid, jól áttekinthető ismertetése után a NÉKOSZ pécsi kollégiumaira vonatkozó iratokat és sajtóanyagot közöl, időrendben /A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének pécsi kollégiumai/. Fáncsy József a kötet utolsó közleményében ugyancsak a sajtó és a levéltári források összegyűjtésével, ismertetésével nyújt segítséget mindazoknak, akik az újjáépítés történetével foglalkoznak /Adatok a Dráva menti falvak újjáépítésének történetéhez az egykorú iratok és a sajtó alapján/. A változatos forrásanyag bemutatásával bizonyára sikerül elérniük a szerzőknek azt a célt, amelyet Mándoki László a következőképpen fogalmazott meg: "Remélem e néhány sorral is sikerült hozzájárulnom az érdeklődés szitásához céhemlékeink, s egyben egész múltunk, nemzetiségeink kutatása érdekében." Bak Borbála Bethlen István titkos iratai /Az iratokat sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a magyarázatokat irta: Szinai Miklós és Szűcs László/ Budapest, Kossuth Kiadó, 1972. Dokumentum-kötet megjelenése mindig eseménye a történettudománynak. Különösen az, amikor olyan időszak Írásos emlékei látnak napvilágot, amely történetének fel-
