Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Bak Borbála: Baranyai helytörténetírás 1971. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1972. / 291–295. o.

294mi viszonyai a kapitalizmus korában 1848-1945/ részben többet, részben kevesebbet ad, mint amennyit címében igér. Többet ad, mert a település XII-XVIII. századi történetének vázlatos áttekintése után nemcsak a parasztság gazdasági és társadalmi helyzetét mutatja be, hanem a tanulmány első részében áttekinti a tőkés uradalmi gazdálkodás alakulását is a XX. század elejéig. A fenti időhatáron belül a parasztság gazdasági és társadalmi viszonyainak differenciálódása mellett többek között foglalkozik még a nemzetiségek számbeli alakulásával, a lakásviszonyok fejlődésével és az iskoláztatás helyzetével is. Kevesebbet ad azonban a tanulmány annyiban, amennyiben a település XX. századi viszonyait vizsgálva elemzésével csak 1935-ig jut el, az utolsó tiz év történetét szinte nem is érintve. A községtörténet műfaját Bezerédy Győző tanulmánya /Kölked története 1. rész/ képviseli, melyben Kölked történetével foglalkozik a XIX. század közepéig. Forrásai /főként a különféle összeirások/ gondos elemzésével valósitja meg a helytörténetirás célkitűzéseit. Egyrészt ui. bemutatja az országos szinten már ismert folyamátok, jelenségek alakulását a fenti település történetében, pl: a feudalizmus utolsó évtizedeiben jelentkező nemzetiségi, felekezeti keveredést, vagy a nagycsaládok felbomlásának jeleit. Másrészt a falu speciális helyzetének leirásakor számtalanszor utal az országos viszonyoktól való eltérésekre. A török uralom idején pl. Kölked lakosságának fennmaradását biztositotta vizektől, mocsaraktól védett helyzete. Ez a "védettség" a XVIII. századtól kezdve azonban már a földmüvelés és az állattenyésztés kiterjesztését, a háromnyomásos gazdálkodás meghonosodását és az egyenletesebb terméseredmények biztosítását" akadályozta meg. A népesség alakulása és a gazdasági viszonyok bemutatása mellett a szerző a XIX. század első felében a vallási kérdések és az iskoláztatás helyzetének ismertetésével teszi teljesebbé a településről kibontakozó képet. A kötet külön rovatában /Baranyai helytörténetirás történetéből/ kapott helyet Kopasz Gábor igen olvasmányos, dokumentumok közlésével is élénkitett tanulmánya, Baranya megye háromnegyed-százados monográfiája cimmel. A cikk megirásához az inditékot az adhatta, hogy 75 évvel ezelőtt jelent meg - az Országos Monográfiái Társaság által támogatott megyei monográfiákat megelőzve - Várady Ferenc szerkesztői és szerzői munkája eredményeként a megyét bemutató két kötetes "Baranya múltja és jelenje" cimü kiadvány. Várady Ferencnek, az Írónak, publicistának és helytörténésznek pályáját röviden, minden fontos kérdést érintve mutatja be a szerző, majd ezután rátér a monográfiával kapcsolatos nyolc esztendeig /1890-1898/ tartó munkának az ismertetésére, értékelésére. A "Baranya múltja..." megírásának előkészítését, a feldolgozott forrásokat, a szerzők munkájának és a bírálók véleményének ismertetését, az elkészült kötetek fogadtatását Várady Ferenc személyének és tevékenységének középpontba állításával mutatja be Kopasz Gábor. Joggal választja ezt a megoldást, hiszen ennek, a ma helytörténészei számára is számtalan adatot nyújtó monográfiának létrehozása, egységes szerkesztése, megtervezése és az egész kiadói