Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Bak Borbála: Baranyai helytörténetírás 1971. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1972. / 291–295. o.

293 foglalkozik, a XVIII. század eleji telekviszonyok rekonstruálása során azonban a későbbi térképekre, telekkönyvekre való utalás mindegyike jelzi az évek folyamán bekövetkezett változásokat is. A tanulmány végén pedig összefoglalásként választ kapunk arra, hogy a XVIII. században már felismerhető változási folyamatok milyen irányban és milyen eredménnyel haladtak 1963-ig. Pécs-belváros telekviszonyaira a telkek számbeli növekedése jellemző /17221963 között 56%/. A gyarapodás részint a telkek aprózódásából /36%-os növekedés/, illetve a szerzetesrendek nagykiterjedésű telkeinek felparcellázásából, részint a XVIII. század elején még lakatlan, vár előtti terület beépitéséből fakadt. Pécsbelváros XVIII. század eleji alaprajza azonban a fenti változások ellenére nem mutat a későbbiekben lényeges átalakulást. A K-Ny irányú főútvonalak hálózata ma is meghatározza a belváros szerkezetét, a telekaprózódás pedig a telektömbök határait általában nem érintette. Madas József a helyszínrajz elkészítéséhez két XVIII. századi forráscsoportot jelöl meg: egy 1780 körül készített térkép másolatait és az 1782-ből ránkmaradt telekkönyvet. Az utóbbi adatai alapján kísérelte meg egy 1963- évi térképre vetíteni a XVIII. század eleji Pécs-belváros telekhálózatát. A munka során felvetődő kérdések megválaszolásához még számtalan forrást /pl: az 1777.» I865. és 1912. évi kataszteri térképeket, egyházi és közigazgatási telkekre vonatkozó XVIII. századi helyszínrajzokat és térképeket, rendezési tervet; vagy a török egyházi épületek helyhezkötéséhez Haüy térképét, Evlia Cselebi leírását, az 1695. évi telekösszeirást, a pálos iratokat és Eisenhut György helyszínrajzát 1780-ból/ használt fel. A városszerkezet vizsgálatával kapcsolatban Madas József csak észrevételeit mondja el, az elemző, komplex módszert igénylő munkára nem vállalkozik. Az utóbbi elvégzéséhez azonban a helyszínrajz elkészítésével is hozzájárul; a szerkesztési munka közben felmerült példáknak és megfigyeléseknek ismertetésével pedig módszertanilag segítséget nyújt a tanulmány szerzője mindazoknak, akik a helytörténet hasonló területén dolgoznak. Az Évkönyv tanulmányai közül kettő foglalkozik egy-egy gazdasággal, településsel kapcsolatban gazdaság- és társadalomtörténeti kérdésekkel. Kardhordó Kálmán a Bólyi és a Sellyei Uradalom állattartását a Baranya megyei Levéltárban található "A Batthyány-Montenuovo család bólyi levéltára" iratanyag alapján ábrázolja. /A Bólyi és Sellyei Uradalom állattartása a reformkorban/. Elsősorban a juhtenyésztést mutatja be számos adat segítségével. Kar azonban, hogy a gazdag adatsorokból nem von le következtetést. Véleményét a juhtartasbol eredő tiszta haszon vizsgálatánál is mindössze egyetlen zárójelben levő kérdőjellel jelzi. A szarvasmarha tenyésztés kérdéseivel kapcsolatosan csak a Sellyei Uradalom bemutatására szorítkozik. Tanulmánya végén röviden érinti még a ló- és sertéstenyésztés kérdését. Benkő Péter tanulmánya /Almamellék község parasztságának gazdasági és társadal-