Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Bak Borbála: Baranyai helytörténetírás 1971. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Szerk.: Szita László. Pécs, 1972. / 291–295. o.

292 jegyzékek, amelyek kiegészítésére kataszteri térképet és a helybeliek körében még élő hagyományokat is felhasznál. A fentiek alapján - elvetve Koller József, Ortvay Tivadar és Győrffy György megállapításait - határozza meg a XIV. századi Szentlélek templom helyét. Koller és Ortvay a Szentlélek templomot a mai Gyürüfü tartozékán, Szentlélekpusztán tudták. Ezt a feltételezést Timár egyrészt a tizedjegyzékek topográfiai rendjének megállapítása alapján, másrészt a gyürüfüi és a szentlélekpusztai plébánia túlzott közelsége miatt elveti. Győrffy véleményét - a Szentlélek templom Pécsett, a várfalon kivül állt és a domonkos apácák Szentlélek kolostorának templomával azonosítható - a templommal kapcsolatban feltüntetett két pap státusának, jövedelmének és a templom jellegének vizsgálata után veti el. A kérdés megválaszolására új megoldást keres. A tizedlajstromok szerkezeti sajátosságait és a jegyzékekben előforduló többnevü - templomtitulussal, azaz templomnévvel és ezzel egyidejűleg profán, azaz nem-templomtitulusos elnevezéssel jelölt településeket vizsgálja. A XIV. században a kettosnevü jelölés mellett arra is van példa, hogy az oklevelekben korábban előforduló profán elnevezést /Töttös/ a templom titulusa szerint jelölt templomait és a titulussal megnevezett templomhoz a profán névvel jelölt falut. Vizsgálata eredményeként nemcsak Németit SzentJakabbal, Telekit Szentdénessel, Erszéket Szentmártonnal és Agteleket Kereszturral, hanem a Szentlélek templomot a gyürüfüi plébániával is azonositani tudja. Az alapvető kérdés megválaszolása" után Timár György bőséges forrásanyag alapján /az 154-2. évi dikális összeirás, a XVI. századi törökkori adólajstromok, az I696. évi Conscriptio et Aestimatio..., a pécsi egyházmegye XIX. századi Schematizmusai, valamint a szentlőrinci és ibafai anyakönyvek adatai segítségével/ rövid áttekintést közöl a vizsgált kétnevü falvak későbbi helyzetéről. A tanulmányt térkép egésziti ki, melyen a szerző a tárgyalt településekkel kapcsolatban a helynévként is használt templomtitulust, a középkori és a jelenlegi községneveket tünteti fel. Örömmel olvashatjuk a kötetben Madas József cikkét /Helyszínrajz az 1?22. évi Pécs-belváros utcáiról és telkeiről/, melyben többek között a helytörténetirás, a településtudomány számára az irott dokumentumok mellett olyan jelentős források, mint a térképek, alap- és helyszínrajzok egyikének rekonstruálásáról szól. A topográfiai módszer alkalmazása - az eddigi tapasztalatok alapján - nem jelenti csupán egy-egy település térbeli kiterjedésének rögzitését, hanem emellett az Írásos emlékek hiányzó adatainak pótlását, vagy a városi telek helye és nagysága alapján a tulajdonos közösségi terhekben és jogokban való részesedésének megállapítását is. A szerző jelen esetben az utóbbi kérdések megválaszolását nem tekinti feladatának. Célja az, hogy megállapítsa, "miként változtak Pécs-belváros telkei az idők folyamán". Igaz, hogy a tanulmány zöme közvetlen módon nem a telekváltozás mikéntjével