Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Vass Előd: Tanulmányok Sarkad múltjából. Szerk.: Komoróczy György. Gyula, 1972. / 287–290. o.

289 lendüléséről. Béres András tanulmánya a sarkadi XIX.-XX. századi állattartással ismertet meg. A múlt századi tanúvallomások, legelőrendtartások és a lótenyésztési utasitások felhasználásával, részletesen bemutatja az egykorú pásztorkodás és állatkereskedés minden apró vonatkozását. A sarkadi agrár- és munkásmozgalmakról Csausz Vilmos munkájából körültekintő, jól felhasznált forrásidézetekkel megrajzolt bepillantást kapunk. A kezdeti Népkörök és Olvasókörök szervezett látogatásából az első világháború évei, majd az ellenforradalmi rendszer alatt eszmeileg megerősödött agrárproletárok és munkások tudatos politikai szervezetei az 1920-as években jöttek létre. A második világháború alatt, már a felszabadulás első perceiben a helyi vezetést a kommunisták vették át, és a MKP egyetlen év alatt földet osztott, összövetkezetet kezdeményezett és a demokratikus közigazgatást szervezte meg. Sarkad népesedés- történetét a XVI. század elejétől napjainkig Dávid Zoltán irta meg. A XVI. századi dicalis- és dézsmajegyzékek vizsgálatánál a lakosok számának megállapítása körül nagy önmérsékletet tanusitó tanulmányiró helyett Sarkad összes lakosságát az 1552. évben mintegy 1500-18OO fő között határozhatjuk meg. Az egyházi anyakönyvek 1765. évi bevezetésétől 1970-ig eltelt kétszáz év adatairól különböző szempontú csoportosításban készített statisztikai táblák a lakosság évenkénti növekedését és társadalmi tagolódását nagyszerűen ismertetik. Szabó Ferenc a felszabadulás utáni szocialista korszak községi igazgatásárólirt tanulmányában a helyi közigazgatás újjászervezésétől indult el. A szerző Sarkad Békés megyéhez való csatolásának elhalasztása, a közellátás megszervezése, a helyi közigazgatás demokratizálása, a reakciós támadások és a feketézés megfékezése majd a tanácsválasztások és a földosztás lebonyolítása egykorú iratainak felhasz-. nálásával a tanulmánykötet kereteit meghaladó, helytörténetirásunknak példát mutató, úttörő jelentőségű munkát irt. A sarkadi tanácsi közigazgatás krónikás ismertetését Csausz Vilmos második tanulmányában olvashatjuk. 0 a tanácsi hivatali szervezet, a választási ciklusokban végzett gazdasági és szervezőmunkájáról számol be, melyben a helyi tanács tevékenysége ma már történelmi jelentőségű útjának igen szép emléket állit. Sarkad művelődéséről és népéletéről Bajkó Mátyás tár elénk jelentős adatokkal megrajzolt képet. A középkori egyházi művelődés XIV. századig visszanyúló adatainak boncolása nyomán, a világi művelődés térhódítását rajzolja meg, majd a reformáció, a felvilágosodás és a reformkor helyi viszonyait mutatja be. A polgári művelődés leglényegesebb eredményei az iskolázás és az olvasókör voltak. A két világháború közötti időszakban a művelődésben az olvasóköri és sportköri mozgalom játszott jelentős szerepet. A felszabadulás után a demokratikus művelődéspolitika nyomán a szocialista kultúra minden területen való érvényesülése bontakozott ki. Sarkad néprajzának leírását Dankó Imre a nép életének múltjában és jelenében