Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - IRODALOM - Maksay Ferenc: Mező András–Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972. / 290–291. o.

290 ábrázolja. A tárgyi és szellemi néprajz minden apró részletére kiterjedő tanulmánya a sarkadi zárt-településű magyar népi kultúráról, a társadalmában a mindenkori termelésben való viszony szempontja alapján mindig változó elkülönülés tendenciáiról tartalmilag igen értékes adatokat nyújt. Mervó Zoltánné Sarkad történetének napjainkig terjedő sajátosan kiválogatott dokumentumait gyűjtötte össze. A teljességre való törekvés elháritása ellenére a • helytörténet forrásainak bemutatásában igen zavaró hiányok mutatkoznak, a legfontosabbak közül: a Rhédey és Almássy családi levéltárak megvizsgálása, az 1715., 1720. és 1828. évi országos összeirások adatai, valamint az I766. évi úrbérrendezés feldolgozása teljesen hiányzik. Sarkad földrajzi neveit gyűjtötte össze Nagy Gyuláné

, szinte a teljesség igényével, munkáját a nyelvészek és helytörténészek egyaránt sikerrel forgathatják. A tanulmánykötetet még Sajti Sándor az 1945/70. évek közötti 25 év Párt és Közigazgatási vezetőinek személyi kimutatása, valamint Högye Gergelyné Sarkad történeti bibliográfiája egésziti ki. A tanulmánykötethez 47 oldalas képmelléklet járul, amely a helytörténetre vonatkozó jelentős iratokat, térképeket, táblákat és épületeket mutatja be. A kötet a helyi iratanyag felszabadulás előtti hiánya miatt, az Országos Levéltár részleges mellőzésével, kizárólag a Bihar megyei Levéltár anyagából készült, ennek ellenére, különösen a felszabadulás utáni korszakról további, kezdeményezésre érdemes tanulmányokat olvashatunk. V a ss Előd MEZŐ ANDRÁS - NÉMETH PÉTER: Szabolcs-Szatmár megye történeti etimológiai Helységnévtára Nyiregyháza, 1972. 160 1. Szabolcs-Szatmár megye körültekintő szakszerűséggel összeállított történetietimológiai helységnévtárának megjelenését különös örömmel kell fogadnunk napjainkban, amikor a magyar helytörténeti irodalom utolsó évekbeli örvendetes felduzzadása elkerülhetetlenül kiadáshoz segitette a vaskos dilettantizmus nem egy termékét is. A kötet nem csupán a szerzőktől emiitett oktatási célok szolgálatára s a helyi kutatók munkájának biztonságos megalapozására alkalmas, hanem példamutató módszertani kezdeményezést is jelent: mintegy kiegészitve az eddigi megyemonográfiáknak, helytörténeti lexikonoknak elsősorban helységtörténeti adattárát, részletesen fog-