Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - A VII. NEMZETKÖZI LEVÉLTÁR KONGRESSZUS ANYAGÁBÓL - A Kongresszus közgyűlése által elfogadott ajánlások / 24–28. o.

27 c) A fejlődő országok figyelmét fel kell hivni arra, hogy egyszersmind az ENSZ prog­ramjában a kulturális együttműködésre vonatkozó kétoldali szerződések nyújtotta lehetőségeket is aknázzák ki. d) A fejlődő országok szakmai megsegítésére hivatott szakemberek kiválogatásának kor­látait ki kell tágítani. A Kongresszus azt javasolja, hogy elsősorban magukból az illető országokból származó szakemberek képzésére törekedjenek. A többi ország­ban kizárólag az anyaországokból származóknak kell "stage M-oket (szakmai tanfo­lyamok) szervezni, hogy a fejlődő országok levéltárosainak tapasztalatai és szakmai ismeretei elmélyüljenek. e) A fejlett országok kormányait kérjük, hogy a fejlődő országok számára a saját tör­ténetükre vonatkozó levéltári források mikrofilm-másolatait a lehető legkedvezőbb feltételek mellett biztosítsák. A kulturális együttműködésre vonatkozó kétoldali szer­ződések szintén vegyék ezt figyelembe. f) A fejlett országok kormányainak figyelmébe ajánljuk, tanulmányozzák annak a lehe- ­tőségét, hogy a fejlődésben levő országoknak visszadják az államok történetére vo­natkozó eredeti iratokat. 20. A Kongresszus felhívja a fejlett országok országos (nemzeti) levéltárainak figyelmét arra, hogy a fejlődő országokból érkező kutatóknak biztosítsák a nemzeti történetükre vonatkozó irat­anyagban való kutatás jogát. 21. A Kongresszus helyesléssel fogadja a levéltárügy fejlesztési bizottsága kezdeménye­zését, miszerint a fejlődő országok levéltárügyének kiépítése érdekében speciális pénzügyi irodát kell szervezni a Nemzetközi Levéltári Tanács égisze alatt. 22. A Kongresszus kéri az UNESCO-t, hogy az 1973-74-es költségvetési év folyamán biztositsa az Ázsia, Északafrika és Óceánia népeinek történeti forrásai Útmutatója kiadásához szükséges anyagiakat, hiszen ez a kiadvány az egész világ kutatói számára rendkivül fontos lenne e földrajzi tájak történetének tanulmányozásához. 23. A Kongresszus kéri az UNESCO-t és az "ENSZ fejlesztési "programja" bizottságát, biztosítsanak nagyobb támogatást a regionális levéltárak létesítéséhez a levéltárosok szakmai ok­tatása tekintetében Akkra, Kuala Lumpur városokban és egy arab országban a trópusi Afrika, Dél­keletázsia és az angolnyelvü arab országok vonatkozásában. 24. A Kongresszus kéri az UNESCO-t, hogy időben biztositsa a szükséges pénzügyi tá­mogatást az Ugandában létesítendő levéltári központhoz, amely Közép- és Keletafrika népeinek ér­dekeit szolgálná. V. AZ IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI LEVÉLTÁRAK PROBLÉMÁI (Volkova asszony, SzU) 25. Megállapitva.'hogy az irodalmi és művészeti fondok decentralizáltsága általános jelenség, s ez igen fontos dokumentumok felhasználásának az akadálya, a Kongresszus javasolja, hogy a nemzeti levéltárak tanulmányozzák : mi módon lehetne az egyes országokban ezen a decent­ralizáltságon segiteni, esetleg központi raktárak (levéltárak) létrehozásával, (ahol állami és magán fondok együvé kerülnének,) vagy közintézmények létesítésével a megfelelő területeken. Az állami (nemzeti) levéltárak, a múzeumi kézirattárak és a könyvtárak együttműkö­désének biztosítására helyes volna, ha minisztériumközi tanácsok vagy centrumok alakulnának. 26. Annak érdekében, hogy az irodalomra és művészetre vonatkozó iratokat a tudomá­nyos körök tanulmányozhassák és a nemzetközi tudományos kapcsolatok érdekében hasznos lenne kutatási segédletek kiadását megvalósítani és e kiadványok, valamint dokumentum-másolatok, cse­réjét kiépíteni.

Next

/
Thumbnails
Contents