Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar Megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950–1956 között / 189–209. o.

195 tében gazdálkodnak. Megyékben, megyei jogú városokban az egészségügyi osztályok másodfokú, a já­rásokban, járási jogú városokban és a megyei jogú városi kerületekben az egész­ségügyi csoportok elsőfokú egészségügyi hatóságként működnek. Megyei szinten az elvi, általános irányitás, a felügyelet, a koordináció, mig járási szinten a köz­vetlen operativ szervező tevékenység, a végrehajtás, illetve a közvetlen felügye­let, az irányitás és ellenőrzés a feladat. A 173/1951./IX.16/ MT.sz. rendelet az állami közegészségügyi felügyelet át­szervezéséről intézkedik, támaszkodva az 194-5-ös alaprendeletre. Az e tárgyban ki­adott 127/1951 ./XI .14/ Eü.M.sz. végrehajtási utasitás kimondja, hogy az egészség­ügyi miniszter a feladatkörébe utalt tennivalókat az állami közegészségügyi felügye­lő és a helyettes közegészségügyi felügyelő útján látja el. A Megyei Tanács és a Városi Tanács V.B.-nél kezdik meg működésüket, de kinevezésükhöz, áthelyezésükhöz és elbocsátásukhoz az egészségügyi miniszter jóváhagyása szükséges. A közegész­ségügyi felügyelő a miniszter utasitása alapján jár el és határozatát sem a V.B. testülete, sem annak elnöke, sem az egészségügyi osztály vezetője nem függesztheti fel. Jelentéseit viszont a vb elnökének köteles megküldeni, aki intézkedés végett átadja az egészségügyi osztálynak. A tisztifőorvos ugyanakkor a közegészségügyi ellenőrzése során felmerült hiányokról a közegészségügyi felügyelőt értesiti. A 95/1952./X.17/ MT.sz. rendelet és a végrehajtását szabályozó 8200-7/1952 Eü.Min.sz. utasitás a körzeti és közegészségügyi orvosi szolgálat megszervezéséről intézkedik. A közegészségügyi orvos feladatát, mint a V.B. alkalmazottja az egész­ségügyi osztály keretében végzi. /Közegészségügyi és járványügyi szolgálat ellá­tása, egészségügyi felvilágosító munkában közreműködés, egészségügyi igazgatással kapcsolatos tennivalók ellátása./ E rendelet szüntette meg az állami egészségügyi szolgálat körzeti kezelőorvo­si, valamint a községi orvosi, körorvosi és városi állásokat, s szervezte helyükbe a körzeti és közegészségügyi orvosi, állásokat. A körzeti orvosok létszámát, műkö­dési területét a megyei tanács vb állapitja meg. Kinevezésük a városi tanács, köz­ségekben a járási tanácsok hatáskörébe tartozik. A közegészségügyi és járványügyi állomások /KÖJÁL/ kiépitésére 1955-ben ke­rült sor a városban és a megyében. A járási szintű szervezeti egységek kialakitása "Közegészségügyi-járványügyi Szolgálat" cimen 1957-ben következett be. Debrecenben 1955. május 15-én került sor a közegészségügyi és járványügyi állomás megszervezé­sére. Az igazgató /állami közegészségügyi felügyelő/ irányitása alatt 20 fő végzi a feladatkörükbe utalt munkálatokat: helykijelölés, használatbavétel, tervek felül­birálata, javaslatok beruházásokra, folyamatos épitkezések ellenőrzése, vasúti­egészségügyi problémák felülvizsgálata. A település, élelmezés, ipar és iskolaegész­ségügyi feladatokat az epiderniologus és a higiénikus orvosok látják el. A laborató­riumi vizsgálatok a fertőtlenítő intézőt technikai dolgozói végzik./9/

Next

/
Thumbnails
Contents