Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 2. szám - Mervó Zoltánné: A Hajdú-Bihar Megyei Tanács és Debrecen város egészségügyi szolgálatának ágazati felépítése, hatásköre 1950–1956 között / 189–209. o.

196 Debrecen városban a kerületi tanácsok megszervezésével 1954. decemberétől ujabb változások következtek be az egészségügyi igazgatásban is. A megyei jogú városi tanács egészségügyi osztályán a II. fokú egészségügyi hatósági teendők ellátása a főorvosra, a szociálpolitikai csoportvezetőre, a városi orvosra, a pénzügyi, gazdasági és szociálpolitikai előadóra, valamint a kezelő személyzetre maradt. A kerületekben csoportvezető főorvos, közegészségügyi orvos, egészségőr, valamint pénzügyi és szociálpolitikai előadó látták el a feladatokat. Egészségügyi és szociális problémák megoldására hivatott az 1954. évi X. tv. 22.§-a előirása alapján a tanácsok által szervezett egészségügyi és szociális állandó bizottság is. Ezek a bizottságok, valamint a hozzájuk tartozó albizottságok elősegitik, hogy a tanácsok munkáját a dolgozó tömegek közvet lenül ellenőrizhessék, s e munkába közvetlen beleszólásuk legyen. Az állandó bizottságok feladata: a tanácsadás, véleményezés, kezdeményezés, javaslattétel, ill. a dolgozók javaslatainak összegyűjtése és az ellenőrzés. Az egészségügyi ÁB albizottságai és aktivái környezetegészségügyi, járványvédelmi, üzemegészségügyi, táppénzes és balesetvédelmi, valamint élelmezésegészségügyi feladatokon kivül foglalkoztak az anya- és csecsemővédelem, a BCG-oltások problémáival, a mezőgazdasági és iskolaegészségügy kérdéseivel, mig a gyógyitómegelőző albizottság szintén a hatáskörébe tartozó problémákat vizsgálta. Az állandó bizottságok és albizottságai működése során keletkezett iratok hasznos forrásul szolgálnak az egészségügyi kérdések tanulmányozásánál. A feladatkörök feltárása után vizsgáljuk meg a tanácsi egészségügyi szervek működése során létrejött irattipusokat és iktatási rendszereket. A tanácsi ügykezelés a közigazgatási számrendszer alkalmazását vette át, amelyet a 69/1948.MT.sz. és az ezt módositó 341/1949.MT.sz. rendelet alapján 1949októberében vezettek be. A közigazgatási számrendszer a tárgyi tagolás rendjének kiépitésére törekedett, a naptári évre nem volt tekintettel. Az 1950-51- évben keletkezett iratok folyamatos iktatást nyertek. A számrendszer az államigazgatásban előforduló ügyeket elsősorban az állami főhatóságok, minisztériumok rendjében állapitotta meg, a hivatalszervezetek formáit vette alapul, s nem volt tekintettel a népgazdaság különböző ágazataira. A Botár-féle elképzelés az volt, hogy "az ügyeket jelző számok első számjegye egy tárcán belül azonos legyen."/10/ Ez a terv az egészségügyi tárcán belül nem valósult meg, mert az egészségügyön kivül a 3. osztályba került s ez a szám jelölte a szociális gondoskodás, a közmunka és középitésügy anyagát is. A megfelelő tárgyi csoportosítás megkönnyítette volna selejtezésnél az iratok értékelését, minthogy azonban a számrendszer csak formálisan épült a tárgyi tagolódásra és a valóságban az államigazgatás tárcaszervezetét követte, a selejtezési