Levéltári Szemle, 23. (1973)

Levéltári Szemle, 23. (1973) 1. szám - A VII. NEMZETKÖZI LEVÉLTÁR KONGRESSZUS ANYAGÁBÓL - Bélay Vilmos: F. Biljan: Levéltári segédletek a tudomány szolgálatában / 15–16. o.

segédletek, amelyek nemcsak egy fond vagy állag anyagát tárják fel, hanem - legalább is így kellene : az egész levéltár valamennyi fondja és állaga anyagát. Arra vonatkozólag megoszlottak a vélemények, hogy az egyes iratok szintjéig lemenő leltárakat készitsenek-e a levéltárak. A munka rendkívül időigényes és nagyon kérdéses, hogy az eredmény megéri-e a ráfordított időt és költséget. Ebből az következik,hogy csak a legértékesebb iratokat tartalmazó állagokat kell ilyen szempontból feltárni. Hogy megint a mi levéltárunk gyakorlatából meritsük a példát, kétségtelen, hogy a Mohács-előtti gyűjtemény megérdemli, hogy darabszintü segédlettel, sőt különféle szempontú segédletekkel legyen ellátva. Ugyanigy a minisztertanácsi jegyzőkönyvek állaga is. De semmi esetre sem lenne helyes a Közélelmezési Minisztérium 67 folyóméternyi anyagához darabszintü segédletet készíteni. A feladat sok, a rendelkezésre álló munkaerőkevés, ez minden levéltárra érvényes megállapítás. Arra a kérdésre, hogy milyen felépítésű segédleteket készítsenek a levéltárak, strukturális vagy tematikus leltárakat, illetve katalógusokat, a többségnek az volt a véleménye, hogy strukturálisát. Ez az egyszerűbb, gyorsabban elkészíthető és mindenképpen hasznos. A tematikus felépítésű segédletek esetén igen nagy szerep jut a segédletkészitő levéltáros szubjektív megítélésének. A referátum példáját érdemes idézni. Egy olyan viszonylag egyszerű iratkomplexus, mint amelynek tárgya egy palota építése, hányféle "tematikai cédulát" kell hogy kapjon aszerint, hogy mely tudományágat érint. Érinti a topográfiát (a városban hol állt a palota?), a művészettörténetet (ki építette, milyen stílusban stb), a gazdaságtörténetet (mennyibe került az építkezés, dekorálás stb), a genealógiát (mely családtagoké volt). A kutatók többsége azt szeretné, ha a levéltárak témák szerint csoportosított "analitikus" (vagyis darabszintü segédletekkel) rendelkeznének. Ezek elkészítése valóban kívánatos, de hagyományos módszerekkel elkészíteni ezeket herkulesi feladat, amelylyel a levéltárak - a mai létszámmal - csak évtizedek multán készülhetnének el. Itt nagy szerep vár a kompjuteres módszerre, amellyel a legtöbb levéltár még csak kísérletezik. Ami a rendezési elvet illeti - ez is óhatatlanul felmerül, ha levéltári segédletről beszélnek - a levéltárak egyetértenek abban, hogy a proveniencia elve a helyes és attól eltérni csak egészen kivételes esetekben szabad. Ilyen kivétel lehet, ha gyűjteményt (tehát nem szervesen kialakult fondót) vagy nagyon hiányos fondót rendezünk. Ezekben az esetekben szabad a régi rendet megbontani és logikai rendet alkalmazni. Felmerül az a kérdés is, hogy a strukturális felépítésű segédletet szabad-e és ha igen, milyen mértékben tematikai részletekkel terhelni? A mi gyakorlatunkból vett példával illusztrálva : helyes-e ismertető leltárba egyes iratokból vett idézeteket tenni. A válasz erre az, hogy csak nagyon módjával, óvatosan. Arra a kérdésre, hogy itt van-e már az ideje annak,hogy levéltári segédletek számára valamiféle nemzetközi szabványt állapítsanak meg, az a válasz, hogy ez még korai lenne. Ez egyébként sem látszik szükségesnek. A referátum végkövetkeztetése az, hogy bármily kitűnő segédletek fognak készülni a jövőben - akár strukturális akár tematikai, akár "analitikus" akár "szintetikus" segédletek lesznek is ezek - a kutatók aligha bizhatnak abban, hogy a témájukat érintő valamennyi adatot megtalálták a segédletek segitségével. Bizonyára rászorulnak még a levéltárosokkal való konzultációra ezután is. Nem lehet a jövőben sem olyan levéltári segédleteket késziteni, amelyek minden szempontból tökéletesek lesznek, hiszen a legtöbb levéltári irat sokféle kérdést érint, a referátum szavai szerint "kaleidoszkópszerü", az iratnak az ügyvitel során kapott cime gyakran semmitmondó, vagy félrevezető. Kutató és levéltáros együttműködése ezután is nélkülözhetetlen lesz. Bélay Vilmos