Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Klausz Jenőné: A Fejér Megyei Tanács művelődésügyi igazgatásának szervezet és ügykörei, 1950–1956 / 81–92. o.

KLAUSZ JENŐNÉ: A Fejér megyei tanács művelődésügyi igazgatásának szervezete és ügykörei 1950—1956 Hazánk művelődéstörténetének oktatásügyi és közművelődési területén talán soha nem találkoztunk annyi lendülettel, annyi friss ötlettel az elgondolások és annyi határozott akarással a megválósitások vonalán, mint az 1945-1955-ig eltelt tiz év folyamán. Kultúrpolitikánk egy évtized alatt évszázados mulasztást akart helyrehozni. Természetesen az ut nem volt sima, igy ez nem mehetett zökkenők és itt-ott kerülőutak nélkül. Oktatásügyi vonalon a legforradalmibb ujitás a nyolcosztályos általános iskola bevezetése volt, amelyet az Ideiglenes Nemzeti Kormány még 1945-ben a 6650-1945. M.E. sz. rendeletével előirt. Az általános iskola megteremtése oktatásügyünk múltjának legterhelőbb örökségét akarta felszámolni, amelyet már az 1940. XX te. igy emlit: "A népiskolai nevelő-oktatás szemszögéből mai rendszerünk legsulyoabb fogyatékosságát abban kell látnunk,hogy népiskolai tanulóink túlnyomó többsége életének 12. évével befejezi rendszeres tanulmányait. Nemcsak eddig átvett lelki és szellemi értékeivel együtt sodródik bele nevelő nélkül a serdülőkor viharzónájába, hanem igazában elvész a rendszeres nevelő-oktatás számára is." Az uj iskolatipus tehát biztositotta az iskolapadot 14 éves korig minden gyermeknek, de ennél jóval többet tett. Egyenlő művelődési feltételeket teremtett a 6-14 évesek számára és az osztálytagozódás megszüntetésével lehetővé tette, hogy a tehetséges tovább tanulók a dolgozó nép egészéből választódjanak ki. Az iskolák 1948-ban történt államositása az egységes tanterv és tananyag bevezetését tette lehetővé az oktatásügy egész területén. 1949-ben népköztársaságunk alkotmánya törvénybe iktatta a dolgozók művelődéshez való jogát. A 48 §.1.bekezdése szer int: "A Magyar Népköztársaság ezt a jogot a népművelés kiterjesztésével, az ingyenes és kötelező általános iskolával közép- és felsőfokú oktatással, a felnőtt dolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósitja meg." Az 53. §. értelmében: "A Magyar Népköztársaság behatóan támogatja a dolgozó nép ügyét szolgáló tudományos munkát, valamint a nép életét, harcait , a valóságot ábrázoló, a nép győzelmét hirdető művészetet és minden rendelkezésére álló eszközzel elősegiti a néphez hü értelmiség kifejlődését." A megsokasodott feladatok 1949-ben már erősen feszegetik a művelődésügyi igazgatás régi kereteit. Az 56.000- 1945. VKM sz. rendelet, amely a közoktatásügyi igazgatás megszervezésével foglalkozik, a tankerületi főigazgató 1935. évi VT. te. és az 1941. évi XII. te. -ben körvonalazott hatáskörét változatlanul hagyja, sőt a tankerületek területi beosztására nézve is az 1935. évi VT. te. 1. §-ának meghatározásait teszi irányadóvá. 1945-ben Fejér megye oktatásügyi viszonylatában ez azt jelentette, hogy Veszprém és Tolna megyével, Győr-Mosón megyével Székesfehérvár és Győr törvényhatósági jogú városokkal együtt megyénk is alkotó része volt a Székesfehérvári Tankerületnek. A fehérvári tankerület főigazgatója, akinek feladatai az általános iskola bevezetésével, a középiskolák és tanulőotthonok megnövekedett számával, a felnőtt dolgozók oktatásának megszervezésével és a mindebből következő pedagógushiánnyal megsokasodtak, ilyen területi széttagoltságban akkor is képtelen volt feladatainak ellátására, ha az általános iskolák vonalán meg is osztotta munkáját a tanfelügyelőséggel. Az egységesebb irányitást tartva szem előtt a 4.155/1949. Korm.sz.r. területi és szervezeti centralizációval igyekezett megoldani "a közigazgatás általános rendezéséig" a középfokú tan-