Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 2. szám - Klausz Jenőné: A Fejér Megyei Tanács művelődésügyi igazgatásának szervezet és ügykörei, 1950–1956 / 81–92. o.

82 ügyi igazgatás legfeszitőbb problémáit. Az országot tankerületekre osztotta - élükön a tankerületi főigazgatókkal, akik a maguk területén a tanügyi igazgatás vezetői. Egy-egy tankerület azonban most már egy-egy megye földrajzi határai között marad. A rendelet végrehajtási utasitása - az 1210/57-1949. VKM sz. r. - értelmében az ország 27 tankerületre oszlik, s közülük a 10. á'Fejér vármegyei tankerület magában foglalja Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósági jogú város területét: székhelye: Székesfehérvár". A főigazgató feladatkörét tekintve az idézett rendelet leszögezi, "Mint általános hatáskörű tanügyigazgatási hatóság eljár mindazokban az ügyekben, amelyek intézését a jelen rendelet hatálybalépésekor fennállott jogszabályok a tankerületi főigazgató, tanfelügyelő vagy a közigazgatási bizottság népoktatási albizottsága hatáskörébe utalták." De nemcsak a művelődésügy oktatásügyi igazgatása ért meg átszervezésre, a közművelődési terület sok irányba vezető szálai is igényelték az egységesebb összefogást. 1946 január óta az Országos Szabadművelődési Tanács, mint a VKM. tanácsadó szerve fogta össze felső szinten a népmüvelés ügyét. A miniszter által kinevezett személyeken kivül tagjai voltak a pártok, szakszervezetek, társadalmi, irodalmi és művészeti intézmények, egyesületek, ifjúsági szövetségek képviselői. A kormány szabadművelődési kerületekre osztotta az országot, minden kerületben szabadművelődési tanácsot, a városokban és községekben helyi szabadművelődési tanácsokat állitott fel a társadalmi szervek küldöttei és a népmüvelés iránt érdeklődők bevonásával. A cél az volt, hogy a népmüvelés régi egyoldalúsága megszűnjék, és az iskolán kivüli népmüvelés alapja a társadalom szabad művelődési igénye és tevékenysége legyen. A társadalmi szabadművelődési szervek és állami szervek együttműködésének biztositását a szabadművelődési felügyelőségek feladatává tette a kormány, melyek önálló jogkörrel felruházott népművelési hatóságként működtek. A szabadművelődési felügyelőt a VKM nevezte ki, aki a maga kerületében irányitotta az iskolánkivüli népművelési igazgatást és felügyeleti jogot gyakorolt a társadalmi szervezetek szabadművelődési intézményei felett. Egy-egy kerület egy-egy megyét vagy törvényhatósági joggal felruházott várost foglalt magába. A VKM már az Országos Szabadművelődési Tanács megalakulásakor felhivta a társminisz tériumok figyelmét, hogy képviseletük révén milyen tevékeny irányitőivá lehetnek a tanácsban a szabadmüvelődés területén folyó munkának. Ez az együttműködés azonban nem valósult meg a kivánt mértékben. így a VKM 1948-ban külön tárcaközi bizottságot alakitott az együttműködés előmozdítására. A bizottság hamarosan megállapította, hogy az egyes szakminisztériumok egymás munkáját nem ismerik és egymástól függetlenül végzik saját területükön a népművelést. Ez természetesen a munka széttagoltságához vezetett. Mivel kultúrpolitikánk fő célkitűzése a felszabadulás óta a népmüvelés eddig elképzelhetet len mértékű fokozása és a nép kulturális felemelésének intézményes megszervezése lett, a minőségileg és mennyiségileg megsokasodott feladatok egyre inkább igényelték az uj szervezeti formák megteremtését is. így a népmüveléssel kapcsolatos állami feladatok ellátására törvényhozásunk külön szervet hozott létre: a Népművelési Minisztériumot. Az 1949. évi XV. tv. alapján létesült uj főhatóság hatáskörébe került át sok egyéb között az iskolán kivüli népmüvelés Ugye is,amellyel saját megsokasodott feladatai következtében a VKM kellő mértékben foglalkozni nem tudott. Az uj minisztérium mellé társadalmi szervként a Minisztertanács Országos Népnevelési Bizottságot szervezett, középszinten a tagozódás a megyei kereteket vette alapul. A megyei népművelési ügyvezető, illetve ügyintéző mellett társadalmi szervként a megyei népművelési bizottságot találjuk. A járások népművelési teendőit a járási, a községeket a községi ügyvezetők intézik. Egyidejűleg az Országos Szabadművelődési Tanács és a helyi szabadművelődési bizottságok megszűnnek. Nemcsak azért foglalkoztam rövid visszatekintésemben legrészletesebben az 1949. évvel, mert részletes elemzésem alsó korszakhatára az 1950. év, hanem mert fel akartam vázolni azt a helyzetet, amelyben a tanácstörvény művelődésügyi intézményeinket találja. Visszanéző összefoglalásomban elsősorban arra szerettem volna rámutatni,hogy 1945-1946-ban a legfontosabb az uj bor volt, az uj tartalom. Ahol a régi hordóba bele lehetett tölteni, azt tettük, ahol nem volt hordó, készült valami edény, természetesen gyorsan és itt ott kicsit összetákolva. 1949-re azonban a régi hordók megrepedeztek, az ujak egy részéről kiderült,hogy szűkek, vagy nem megfelelő a formájuk, azaz nem célszerűek, nem tudnak már rendeltetésüknek megfelelni.