Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - KRÓNIKA - Oltvai Ferenc: A szegedi könyvtár- és levéltárépület tervpályázatáról / 95–99. o.

96 pincékben van elhelyezve, kitéve a pusztulás veszélyének. Levéltárunk raktári férőhelye Szegeden (a levéltárnak Makón is van részlege) 630 m

2

, ebből földszinten van 415 m

2

, pincében ül. alagsorban 215 m

2

. A városi közvélemény nehezményezte, hogy a város főterén, a Széchenyi téren egy volt üzlethelyiségben, az un. Párizsi Áruházban iratokat tartunk. Az áruház 1950 előtt a kereskedelem érdekeit szolgálta, azóta is nélkülözik azt. Elcserélésére azonban megfelelő férőhelyet eddig egyik szerv sem tudott felajánlani. (Belső térfogata 1500 m^,) Levéltárunk viszonyait ismerte a M.M. Levéltári Igazgatósága is. A többi hasonló helyzetben levő levéltárral együtt a szegedi kérdés megoldása is gondjukat képezte. Helyzetünket a kormányzat illetékes miniszterhelyettese, Molnár János is ismerte a Levéltári Igazgatóság vezetőjétől kapott jelentések alapján. így adódott, hogy az 1968. évi Szegedi Ünnepi Játékok alkalmával, araikor az illetékes párt- és kormányzati funkcionáriusok a szegedi közművelődési helyzet néhány kérdését szóba hozták, Hantos Mihály és Papp G}oüa megyei, ül. szegedi (akkor megyei jogú) városi tanács vb. elnökhelyettesek előtt, és a megbeszélések során különleges helyet foglalt el a könyvtári és múzeumi elhelyezési probléma, Molnár János miniszterhelyettes vetette fel, hogy a Levéltárat is a könyvtárakkal együtt, egy épületben kell elhelyezni. A helyi vezetők ezt a gondolatot magukévá tették, elsősorban Hantos Mihály, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a megyei levéltárak irányitója, aki azután Papp Gyula városi vb. elnökhelyettessel ébren tartotta az illetékes párt- és tanácsi vezetők érdeklődését az ügy iránt, és elfogadását ők ketten személyes ügyüknek tekintették. 1968. július végétől az uj létesitmény a tervekben már központi könyvtár- és levéltári épület megnevezéssel szerepel. A Szegedi Városi Tanács Művelődésügyi Osztályán készitették el 1968. július 20-i keltezéssel a beruházási javaslatot. E sorok irója 1968. szeptember 4-én készítette el első jelentését a Levéltár helyzetéről és férőhely-igényéről. Ebben a szerkesztők rámutattak arra, hogy a két nagy szegedi könyvtár elhelyezési problémái már 1936-ban a város akkori vezetői elé kerültek. 1938-ban közös épület építéséről történt megegyezés. 1943. szeptember 22-én a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett felterjesztésben 5000 m alapterületben jelölték meg a könyvtárak igényét, amely 30 éves távlatra lett volna elegendő. A szocialista rendszer eltelt időszaka azt bizonyítja, hogy a könyvtárak fejlődési üteme növekedett. A Levéltárra nézve idézzük a javaslat idevágó részét: "Az uj épület felépítésének napirendre tűzése egyidejűleg egy másik dél-alföldi jelentőségű intézmény, a Levéltár jelenleg megoldatlan elhelyezésének a lehetőségét is kinálja. A Levéltár jelenleg a város különböző pontjain tárolja állományát. A kutatási lehetőségek megteremtése itt is egyre sürgetőbb követelmény. Az uj elhelyezés lehetővé tenné a Levéltár anyaga rendszerezését, jobb feltárását, valamint szélesebb kutatási lehetőségek biztosítását. " Ekkor - a fejlesztést tekintetbe véve - 3200 m

2-ben állapítottam meg a szükségletet. Ezután a Művelődésügyi Minisztérium és az Épités- és Városfejlesztési Minisztérium az ügyet a Minisztertanács elé vitte, mint olyan beruházást, amely nagyságrendjénél fogva a kormány döntését kivánta. A Minisztertanács a létesitmény megépítéséhez hozzájárult. Megindulhattak a tervpályázati kiirás előkészületei, amelynek során az egyes intézmények ismételten felmérték igényeiket. Több alkalommal is tanácskoztak. Időközben a megyei tanács vb. elnökhelyettese ugy döntött, hogy az objektumban a megye egész levéltári anyagával és mintegy 50 évi növekedéssel kell számolni. A döntést az a körülmény indokolta,hogy megyénk levéltári anyaga szétszórtan van elhelyezve a megye öt városában. Két levéltári igazgatóság működik: Szegeden és Szentesen. A kutatás bázisa, az igazgatási, intézményi, kulturális központ pedig Szeged, igy ésszerű a levéltári anyagot is teljes egészében ide telepiteni. A korábbi férőhelyigényt ennek következtében fel kellett emelni. Az uj levéltári központ a megye egész területére .kiterjedő illetékességgel magába foglalná a megye egész levéltári anyagát, és a kutatási, a közművelődési, valamint az államigazgatási munka korszerű és hatékony elősegitőjévé fejlesztendő. Döntő volt az a szempont is, hogy Szeged regionalis központúsága majdan ugyancsak a történetileg értékes iratanyag gyarapodásával jár. Folytonosan növekszik a kutatási igény az egyetemmel és főiskolákkal és az egyéb kutatási intézetek működésével kapcsolatban. A tervezett intézmény előreláthatólag 20 főre egészül ki. Korszerű felszerelés segiti az anyag nyilvántartását, a kutatást, az anyag védelmét (foto, - phono-, vetitő-, restauráló, könyvkötő stb. szakműhelyek); a kiszállásokat, az iratok szállítását gépkocsi bonyolítja le. (A könyvtári és levéltári épület létesítésének dokumentumai levéltárunk irattárában az 511/1968. lt. sz. alatt vannak elhelyezve egy un. külön csomóban.)