Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - KRÓNIKA - Oltvai Ferenc: A szegedi könyvtár- és levéltárépület tervpályázatáról / 95–99. o.

97 Eddig csak alapterületben kellett meghatározni a férőhelyet. A megye egész levéltári anyaga (Csongrád megyei 1. sz. és 2. sz. levéltár) megközeliti a 10 500 fm-et. Ezenkivül máris átvehető mint egy 1200-1500 ifm, amelyek eddig kizárólag a férőhelyhiány miatt nem kerültek levéltári kezelésbe. (A MÁV Szegedi Igazgatósága, a Szegedi Megyei Biróság őrizetében levő Szegedi ítélőtábla és a Felsőbiróság, a Szegedi Törvényszék stb. anyaga.) A továbbiakban a köbméterben való számítás volt a célszerű. Időközben eldőlt az is, hogy a tervezett épület raktárainak belmagassága a szabványként elfogadott 2,25 m lehet. Irányszámnak fogadtuk el az iratbefogadás szempontjából az 1 m

3-ben elférő 1,50 fm anyagot. Ez a viszonyszám a raktárteremben az állványsorok melletti járat, 111. folyosó méretezésére is megfelelő. A közös épület azzal az előnnyel is jár, hogy bizonyos funkciók együttesen láthatók el. így az épület belső biztonsága érdekében a tüzoltalom, a zárásbiztonság, a fűtés, világítás ki- és bekapcsolása, a látogatók irányítása, a raktárak, a büfé és étkeztetés, a fotofeldolgozás stb. számos, az épülettel kapcsolatos feladat, mint a javítás, a takarítás egy része stb. Előny származik abból is, hogy a kutató a levéltári és a könyvtári anyagot egy helyen találja meg. Különös előny, hogy a látogató csoportok mind könyvtári, mind levéltári intézményeket felkereshetnek,kiállításokat tanulmányozhatnak. A levéltári tervezési munkát jelentősen segítette a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatósága azzal, hogy 1970. október végén rendelkezésünkre bocsátotta az Uj Magyar Központi Levéltár tervezési munkáihoz készitett tervezési programot, valamint a külföldi levéltárépitkezéseket tanulmányozó műszaki és levéltári szakemberek által összeállított szakmai beszámolót. Külföldi tapasztalatokat magunk is szereztünk és azokat is felhasználtuk. Fontos lépése volt a további tervezésnek - ami most már a tervpályázati kiírás adatainak összegyűjtésére irányult -, hogy az építtetőknek nyilatkozniuk kellett, mekkora férőhellyel vesznek részt az objektumban. A levéltárfenntartó képviselőjéhez, Hantos Mihály vb. elnökhelyetteshez fordultam és kértem a hozzájárulását a korábbi 3200 m

2-el szemben a 6500 m

2 területhez. A tervpályázati kiírás előkészítésének egyik, fontos megbeszélése Szegeden folyt le 1970. december 10-én. Javaslatunkra a biráló bizottság kiegészítését elfogadták a Művelődésügyi Minisztérium Levéltár Igazgatósága vezetőjének vagy az általa kijelölt személynek a bevonására. Az Igazgatóság vezetője Szűcs Lászlót jelölte ki, és így a biráló bizottságban ketten képviseltük a Levéltárat. A tervpályázati kiírást Szeged mj. Város Tanácsa és az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium tette közzé. A pályázatok beadási határideje 1971. május 31. volt. A tervpályázati kiírásban az egyes intézményekre az alábbi alapterületekkel kellett számolni: a) A József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára b) A Szeged Városi Somogyi Könyvtár c) A Csongrád megyei Könyvtári központ d) A Csongrád megyei Levéltár A közös használatú helyiségek A Levéltár esetében figyelemre méltó a kiszolgáló és a raktári helyiségek aránya az utóbbiak javára. 5931 m

2 alapterület szolgálja a raktározást, amiből 5500 m

2 kifejezetten iratraktározási célt elégít ki. Ezen kivül helyet biztosítottak a térképtárnak, az anyakönyvi másodpéldányoknak, a tervtárnak, a szakkönyvtárnak és a folyóirat raktárnak. 571 m

2 jut akiszolgáló helyiségekre, folyosókra. Bizonyosan érdeklődésre tart számot a raktározási férőhely számítása. 1 m-en 2 m magasság esetén (2,25 m a belmagasság, az állványok polcaira és az alsó, felső légutak biztosítása céljából a 0,25 m-el nem számolunk.) 3 ifm irat elhelyezését terveztük. A férőhelyet 16 300 i folyóméter irat részére határoztuk meg. Ez az iratmennyiség a jelzett feltételek esetén 5433 m -en fér el. Az iratmennyiség a jelenleg két szervezeti egység (Szeged, Szentes) iratanyagából tevődik össze, amely a tervezés idejében elérte a kinti anyaggal a 11 500 fm-t. Mire az épület elkészül - a negyedik ötéves terv utolsó évében fogják elkezdeni - az anyag mintegy 800 ifm-el gyarapodhat. 6675 m 4833 m 276 m 6502 m 1919 m 20 205 m

2