Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - FIGYELŐ - Ember Győző: A levéltárügy Svédországban / 75–83. o.

78 ügyelet nálunk inkább csak általános, minden levéltárra vonatkozó irányelvek, munkautasitások, valamint tanácsadás formájában érvényesül. Kivétel csupán a stockholmi és a malmöi városi levéltár. A Riksarkiveten kivül még egy központi állami levéltára van Svédországnak, a királyi hadilevéltár, a Kungliga Krigsarkivet. Ez a szaklevéltár a honvédelmi minisztérium szervezetébe tartozik, a Riksarkivet csak szakfelügyeletet gyakorol fölötte. A külügyminisztériumnak olyan levéltári intézménye, mint a honvédelminek, nincsen. Iratai 1920-ig a Riksarkivet örizetében vannak. Nem lehetetlen azonban, hogy irattára, amelyet már most is levéltárnak neveznek, levéltárrá fog fejlődni. A Riksarkivet mostani vezetője korábban a külügyi levéltár vezetője volt. A levéltári szervezet második szintjén helyezkednek el a regionális általános állami levéltárak, a landsarkivetek. Ezek gyűjtőkörébe a területi állami szervek iratai tartoznak. Nem minden vidéki állami szerv ilyen. Vannak a vidéken központi állami szervek is, ezek iratai a Riksarkivet gyűjtők őrébe tartoznak. Gyűjtőköri kérdésekben a Riksarkivet dönt. A landsarkivet-ek száma 7. A mi megyéinknek Svédországban az un. lán-ek (körzetek) felelnek meg. Számuk 24. Az uppsalai landsarkivet gyűjtőterületéhez pl. 6 lan tartozik. A 7 landsarkivet a Riksarkivet közvetlen felügyelete alatt működik, ugy, mint nálunk a két központi általános levéltár a Levéltári Igazgatóság alatt. Két városnak: Stockholmnak és Malmőnek a levéltára kettős jellegű: önkormányzati és állami. Ezek tehát részben landsarkivetek is. Ezek gyűjtik be a területükön működő - és nem a Riksarkivet gyűjtőkörébe tartozó - állami szervek iratait is. E két városi levéltár az illető városok közvetlen és a Riksarkivet szakfelügyelete alatt működik, ugy, mint nálunk a tanácsi levéltárak a tanácsok és a Levéltári Igazgatóság alatt. A levéltári szervezet harmadik szintjén az önkormányzati levéltárakat, a lán-ek és a városok levéltárait találjuk. Természetesen nincs minden lán-nek és városnak levéltári intézménye, egyeseknél az irattár jelenti a levéltárat. Az önkormányzati levéltárak eléggé önállóak, szakmai kapcsolataik az állami levéltárak k al eléggé lazák, kb. olyanok, mint a polgári korszak megyei és városi levéltárainak a kapcsolatai voltak az Országos Levéltárral. A magánlevéltárak,ahol vannak, az állami levéltári hálózattól függetlenül működnek. Ilyen pl. a munkásmozgalmi levéltár, amelyet volt alkalmam meglátogatni. Azzal zárom ezt az általános szervezeti ismertetést, hogy a svéd levéltárügyet 1961ben kelt törvény, továbbá a Riksarkivet 1968-ban kelt körrendelete szabályozza. A Riksarkivet és a landsarkivetek 1965-ben kaptak uralkodói működési utasitást. xxx A levéltári hálózat általános ismertetése után kissé részletesebben szólok azokról a levéltárakról, amelyekben jártam. A Riksarkivetről - nem tudem, miért - mostani utamig abban a téves tudatban voltam, hogy a mi Országos Levéltárunkhoz hasonlóan rendi eredetű. Pedig a királyi kancellária irattárából lett 1618-ban levéltárrá. Változatos története során több stockholmi épületben kapott helyet, miglen 1968-ban, fennállásának 350 évfordulóján uj, egészen modern épületét felavatták. Ez az épület egyike napjaink legbiztonságosabb, legjobban felszerelt levéltárainak. 1960 és 1968 között épült. Tiz szintje van, hat közülük a föld alatt, sziklába vájva. A földalatti szinteken vannak a raktárak, érdekes megoldással. Minden szint megépítése azonos. Középen van egy köralaku helyiség. Ebből nyilik, csillag alakzatban, 4 ág, mindegyikben egy-egy raktár. Egy ötödik ág illetve raktár kiépitésére van még lehetőség. A már megépitett 4-4 ág, illetve raktár közül 3-3 compactus, azaz mozgatható, l-l pedig hagyományos állványzatu, azaz fix állványfalakkal, közöttük utcákkal. Az állványzat polcai állitható fémpolcok. Egy polcoszlopban általában 5 polc.