Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - FIGYELŐ - Ember Győző: A levéltárügy Svédországban / 75–83. o.

79 Azt talán felesleges is mondanom, hogy a raktáraknak ablakai nincsenek, és hogy az egész épület ideális hőmérsékletét és nedvességtartalmát kondicionáló berendezés biztosítja. A felső 4 szinten 2 kutatóterem (100 személy befogadására), 1 filmkutatószoba (7 leolvasóval), fotó-, restauráló, könyvkötő, pecsétkonzerváló műhelyek, könyvtár, kiadványraktár, előadóterem, tanácskozószobák, irodák, dolgozószobák és büfé kapott helyet. A hely mindenütt bőséges, hosszabb távú fejlődésre méretezett. A felszerelés minősége, kivitele igazolja a svéd ipar jó hirét. Őszintén mondhatom, ritka jó érzés egy olyan jól megépitett, jól felszerelt, hellyel bőven rendelkező, ragyogóan tiszta, példás külső rendben tartott levéltárban járni, mint amilyen a Rik sarkivet. Az uj épület befogadó képessége 80 000 fm. További 25 000 fm számára van bővitési lehetőség. A levéltár anyaga jelenleg 65 000 fm. Ebből 10 000 fm a korábbi épületben van elhelyezve, az óvárosban, a levéltárról elnevezett (Arkivgatan) utcában. A levéltár költségvetése évi 6 211 000 korona. A 7 regionális levéltáré évi 4 500 000 korona. A levéltár létszáma kb. 80 fő. 1965-ben még csak 65 fő volt, közülük 26 tudományos. A tudományosak aránya most is hasonló. A tudományos kategóriák a következők: országos levéltáros (riksarkivarié) levéltári tanácsos (arkivrád) főlevéltáros (förste arkivarie) levéltáros (arkivarie) segédlevéltáros (amanuens) A segédlevéltáros fizetése 2700, a levéltárosé 3600, a fólevéltárosé 4900 korona. Egy dollár kb. 5 korona, azaz 1 korona kb. 6 forint. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy a kereseti adó progresszív és igen magas. 4000 koronás fizetésnek már kb. a felét levonják kereseti adóként. A nyugdijak után is igen magas kereseti adót kell fizetni. A mi kezelőinknek megfelelő dolgozókat asszisztenseknek nevezik. A Riksarkivet szervezete a következő: A levéltár élén az országos levéltáros áll. Két helyettese van, két levéltári tanácsos. Ilyen állás nincs is több az országban. E három vezetőt a kormány nevezi ki, mégpedig nem pályázat alapján. A többi tudományos állást pályázat utján töltik be. Minden további dolgozót az országos levéltáros alkalmaz. Minden státusbeli dolgozót meghatározatlan időre alkalmaznak. A két levéltári tanácsos nemcsak helyettesíti az országos levéltárost, hanem egyben vezeti is a levéltár egy-egy nagy részlegét, hivatalát (byra). Két ilyen hivatala van a levéltárnak. Az elsőhöz 5, a másodikhoz 4 osztály tartozik. A 9 osztály közül 8 levéltári anyagot őriz és kezel, és a levéltári anyag, illetve az iratképző szervek jellege alapján különül el egymástól. Az első hivatalhoz tartozó osztályok közül az első a kancellária és - a külügyi kivételével a minisztériumok, továbbá a felsőbíróságok iratait, a második az országgyűlés és a külügyminisztérium iratait, a harmadik a magánszervek és személyek iratait, a negyedik a középkori anyagot, az ötödik pedig a kincstári anyagot őrzi és kezeli. A levéltár harmadik osztálya kb. 800 magánszervnek vagy személynek az iratait őrzi. A negyedik osztály őrizetében kb. 20 000 középkori - 1521 előtti - oklevél és kb. 30 000 középkori oecsét van. A legrégibb eredeti okelvél 1164-ből való. A második hivatalhoz tartozó osztályok közül a hatodik, hetedik és nyolcadik a minisztériumok keretébe tartozó különböző országos szakhatóságok iratait őrzi és kezeli. A kilencedik osztály a levéltári munka fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. 4-5 személy tartozik ehhez az osztályhoz, külső erők is résztvesznek munkájában. Levéltárelméleti és módszertani irányelveket dolgoznak ki. Terveznek egy tizedik osztályt is, amelynek a képzés és a publikálás kérdéseit szánják.