Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - FIGYELŐ - Ember Győző: A levéltárügy Svédországban / 75–83. o.

FIGYELŐ EMBER GYÖZÖ: A levéltárügy Svédországban Mint a magyar-svéd történész bizottság egyik tagjának a Kulturális Kapcsolatok Intézete kiküldötte- és a Svéd Intézet (Svenska Institutet) vendégeként lehetőségem volt 1971 június 9-e és 23-a között két hetet Svédországban tölteni. Ezt a lehetőséget felhasználtam arra, hogy néhány levéltárat meglátogassak és tájékozódjam a levéltárak helyzetéről, szervezetéről és munkájáról. Tapasztalataimról szeretném most tájékoztatni a magyarországi levéltári dolgozókat. Előre kell bocsátanom, hogy a rendelkezésemre álló idő nem volt elegendő arra, hogy sok levéltárat meglátogassak, és a levéltári szervezet, meg a levéltári munka minden részletét megismerjem. Csupán öt levéltárban és egy könyvtárban voltam, azokban is csak általános tájékoztatást kaptam. Ugy gondolom azonban, hogy a svédországi levéltárügy fő jellemzőit igy is sikerült megismernem, és talán sikerül magyar kortársaimmal megismertetnem. Azt is előre kell bocsátanom, hogy mindenütt, ahol jártam, szívélyesen fogadtak, minden kérdésemre készségesen válaszoltak, és ha nem mindent tudtam meg,ami engem is, meg - gondolom - kartársaimat is, azon tulmenőleg is érdekelné, amiről be tudok számolni, annak kizárólag a rendelkezésemre állott idő rövidsége volt az oka. Az öt levéltár, amelyben jártam, a következő volt: 1. az országos levéltár - Riksarkivet - Stockholmban, 2. a királyi hadilevéltár - Kungliga Krigsarkivet - ugyancsak Stockholmban, 3. Stockholm város levéltára - Stockholms Stadsarkiv - ugyanott, 4. egy területi (regionális) levéltár - Landsarkivet - Uppsalában, 5. a munkásmozgalmi levéltár - Arbetarrörelsens arkiv - Stockholmban. A könyvtár pedig, amelyet meglátogattam, az uppsalai egyetem könyvtára volt. xxx Nem minden külön ok nélkül kerestem fel az öt levéltár mellett egy könyvtárat is. A tőkés világ levéltárszemléletére oly jellemző összefonódottság levéltári anyag és könyvtári anyag között ugyanis Svédországban is megvan. A könyvtárak, pontosabban a könyvtárak kézirattárai ott is tele vannak levéltári anyaggal. Más aspektusból nézve ezt a levéltári alapkérdést, hogy ti. mi a levéltári anyag, a magán eredetű iratokat a svédek is kéziratoknak, és mint ilyeneket könyvtári anyagnak tekintik. Ez a szemléletük azonban nem olyan merev, mint egyes más tőkés országoké, mint pl. az Amerikai Egyesült Államoké. A svédországi levéltárak őriznek magáneredetü iratokat, az ő terminológiájuk szerint kéziratokat is, de nem gyűjtőköri illetékességből teszik ezt. Nem begyűjtik, hanem csak gyűjtik az ilyen iratokat. Magánszervek vagy személyek nem kötelesek történeti értékű irataikat levéltári őrizetbe adni, de oda adhatják. A levéltárak nem kötelesek átvenni ilyen iratokat, de - ajándék, letét, vagy vásárlás utján - átvehetnek. A magáneredetü iratok jelentős része azonban -talán nem tévedek, ha azt mondom,hogy nagyobb része - amennyiben közgyűjtemény őrizetében van, könyvtárban található, nem pedig levéltárban. Könyvtári őrizetben találhatók olyan iratok is, amelyek a mi szemléletünk szerint aligha minősithetők magániratoknak. így pl. régi királyok politikai levelezését láttam az uppsalai egyetemi könyvtár kézirattárában. Ugyanaz a szemlélet tükröződik ebben, mint amelynek alapján az