Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Leblanc Zsoltné: Törekvések a középiskolai történelemtanítás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 68–73. o.

71 sikerének egyik feltétele. A másik pedig, hogy a tanár a rendelkezésére álló dokumentumokat tud­ja-e ugy használni, hogy valóban megelevenedjék a múlt azok segítségével. - Nálunk még nem ke­rült sor - megfelelő hely hiányában - az elképzelések konkrét megvalósítás ára. ­Miért hasznos a levéltárban tartandó óra? A LÜSz rendelkezése értelmében eredeti levél­tári irat iskolai használatra nem kölcsönözhető. Az hosszabb időt jelenthet, - még a legjobb kap­csolat esetén is - mig az egy-egy tanítási órához szükséges dokumentumokról másolat készíthető. Milyen megoldás marad tehát? Vagy a levéltári dokumentumok mellőzésével megtartott órák, vagy a levéltárban tartandó óra. S megfelelő előadóterem, vetítési lehetőség, felszerelés, (dia, epidi­aszkóp) esetén ez nem jelenthet problémát, hogy az előkészítés (a felhasználható dokumentumok megbeszélése a tanárral, azok Összeszedése) tagadhatatlanul többletmunkát jelent a levéltárnak. A levéltári források felhasználása a tanítási órán kivül Napjainkban Nógrád megyében a középiskolák és a levéltár együttműködésének az iskolán, a tanítási órán kívüli formáival gyakrabban találkozunk. A már kialakult formák közül legjelentősebbek a szakkörök . "A szakkörök feladata..., hogy az egyes tárgyak iránt különösen érdeklődő tanulók isme­reteinek a tantervi anyagon kivül túlmenő kibővítését és elmélyitését biztosítsa. "(4) ."A történelem szakkör feladata... konkrét történelmi anyag alapján - s a középiskola tantervi anyagán túlmenő­en - egészítse ki és mélyítse el a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók történelmi ismereteit, alapozza meg marxista-leninista történelem szemléletüket; fejlessze történelmi gondolkodásukat, alakítsa ki bennük a "kutató" és "alkotó" munka képességét, fejlessze ki az anyaggyűjtésének és rendszerezésnek, a vizsgált anyag szóbeli előadásának és írásbeli feldolgozásának készségeit. "(5) A szakkörben az egyéni kezdeményezésnek, az önálló alkotómunkának szinte korlátlanok a lehetőségei. A szakköri munka az a terület, ahol a helytörténettel v aló foglalkozás mélyebb, ala­posabb lehet. A történelem szakköröket feladatuk, célkitűzésük megvalósításában messzemenően tudták segíteni a levéltárak. Levéltárlátogatáson részt vett az 1969/70. és az 1970/71. tanévben a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola történelem és honismereti szakköre, valamint az 1968/69-es tanévben a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola honismereti szakköre, a múlt tanévben és ez évben a salgótartjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola történelem szakköre. Általános tájékoztatást adtunk a levéltárról mint intézményről. Ezután következett a Levél­tárban található néhány irat bemutatása. Általában az iskolai oktatásban is leggyakrabban használ­ható fontosabb, szemléltetésre alkalmas dokumentumok bemutatására törekszünk. Pl. középkori oklevelek, feudáliskori megyei közigazgatási hatóságok iratanyaga, összeírások, (adó és vagyon), urbáriumok, úrbéri tabellák, úrbéri perek, jobbágylevelek, (panaszos) megyei közgyűlési jegyzö­könyvek, népszámlálások adatai. A Tanácsköztársaság idejéből a községi, járási, városi, me­gyei direktóriumok iratanyaga. A felszabadulás utáni időből, a szocialista korból az 1945-ös föld­osztással kapcsolatos megyei földhivatali, a községi földbirtokrendező bizottságok, a nemzeti bizottságok néhány irata. Az 1950 utáni időből a tanácsi iratok jöhetnek számításba. Az elmondottakon tul még más szempontból is helyes, ha a tanulók többször találkoznak a levéltári iratokkal. A tananyag tárgyalása során jelentkeznek a ma tanulóitól távolálló fogalmak, mint pl. kancellária, helytartótanács, közgyűlés stb. Ezek megismerését elősegíti egy-egy olyan kiadvány (levél, rendelet), amely ezekből a hivatalokból kerül ki. Megnézhetik a pecsétet, aláírást, ismerkedhetnek a betüformákkal, stílussal, az irat szerkezetével, stb.; szinte megelevenedik a múlt, közvetlenül "szól" a diákokhoz. A gimnáziumi szakkörök célja általában "a levéltári források" fogalom konkrét megisme­rése. E csoportokban akadnak kifejezetten történelmi érdeklődésű tanulók, akikkel a tudományos kutatómunka módszereit is megismertetheti, gyakoroltathatja a helyszínen a szakkör vezető taná­ra. Önálló kutató - feldolgozó munkát végeztek (több-kevesebb sikerrel) a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola honismereti szakkörének tagjai. Az 1969/70.tanévben a HNF felszabadulási pályázatára készítettek néhány dolgozatot, 1971-ben pedig az Egri Diáknapokra.

Next

/
Thumbnails
Contents