Levéltári Szemle, 22. (1972)
Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Leblanc Zsoltné: Törekvések a középiskolai történelemtanítás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 68–73. o.
72 Elmondhatjuk, hogy vannak már eredményei a megyeszékhely középiskolái és a Levéltár együttműködésének; de azt is megkell állapitani, hogy sokkal rendszeresebb, módszeresebb közös munkára van szükség és lehetőség. Mindenekelőtt a forrásokkal való helyszíni foglalkozást k ivánjuk hangsúlyozni a szakkörvezető tanároknak. Erre legmegfelelőbb módszernek látszik az, ha a tanár bizonyos forrástipusokat, 111. az azokból kigyűjthető adatokat kiválasztja és a jegyzetelési munkát a szakkör egyes tagjaira bizza. így pl. a községi képviselőtestületi jegyzőkönyvekből annak tevékenységére, összetételére vonatkozó adatokat vagy a községek költségvetésének alakulását vizsgálhatják - megadott korban. Kereshetik az egyes községekre vonatkozó adatokat a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek mutatóiban. (Előre meghatározzak, ki, melyik község anyagát keresi, gyűjti.) Ki-ki a saját községének anyagából kigyűjtheti, kik voltak a direktrórium tagjai. Az anyakönyvi másodpéldányok adatainak vizsgálata háborúk, járványok pusztításának mértékére, a születések, halálozások arányának alakulására mutat rá. A tanítási órán kívüli formák közül még röviden a kiállítások szerepéről kell röviden említést tenni. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmával a Madách Gimnázium által rendezett iskolai kiállításhoz fotóanyaggal járult hozzá a Nógrád megyei Levéltár és a Munkásmozgalmi Múzeum. Az élet megindulásának • Nógrád megyei dokumentumaiból rendezett saját levéltári kamara kiállitást pedig megtekintették a Levéltárat meglátogató osztályok, szakkörök. A levéltári házi ' kiállítások jellemzője, hogy - egy témára - koncentrált dokumentumanyagot mutatnak be. - Legközelebbi házi kiállításunk keretében az 1972. januárjában a várossá nyilvánitásának 50. évfordulóját ünneplő Salgótarján történetéből kívánunk szemelvényeket bemutatni. Az 'országos középiskolai tanulmányi versenyen történelemből pályázatot iró tanulókat segítettük minden évben, - a helytörténeti témát választókat - elsősorban módszertani szempontból és szakirodalom kézbeadásával. Szinte a megye minden középiskolájából fordultak hozzánk segítségért a tanulók. Változatlanul és évek óta fennálló probléma: a LÜSz (105. §.) értelmében a levéltári iratokat középiskolás tanulók kutatás céljából nem használhatják, az OKTV témái pedig a legtöbb esetben megkívánják ezek felhasználását is. Sajnos, ezt az ellentmondást mi nem tudjuk feloldani. x A korszerű történelemoktatás megvalósítása minden, az oktatásban, közművelődésben érdekelt szervnek, személynek feladata. Kísérletek, próbálkozások mindenütt vannak az adott lehetőségek felhasználásával, az adott határon belül. A megyei közművelődési intézmények közül egynek, a salgótarjáni levéltárnak a munkáját vizsgáltuk meg abból a szempontból, hogy mit tettünk eddig, mit tehetünk ezután a cél érdekében. Kívánatos, hogy a középiskolai történelemoktatás támogatásának egyéb formáin munkálódjék lehetőségeihez mérten minden érdekelt szerv. Jegyzetek: 1 A középiskolai történelemtanítás és a levéltárak között kiépíthető kapcsolat lehetőségeivel, módszereivel már számos formában foglalkoztak eddig is a szakma ismerői, művelői. Az eddig megjelent helytörténeti olvasókönyvek ismertetésével, bírálatával az olvasókönyvekkel kapcsolatos elméleti kérdésekkel már több cikk foglalkozott. 1960-ban a Levéltárak Országos Központja körkérdést intézett a levéltárak igazgatóihoz és az illetékes szakemberekhez a történelemtanítás és a levéltárak között kiépíthető kapcsolat vonatkozásában. A beérkezett válaszok alapján a LOK és a Pedagógus Szakszervezet 1960. dec. -ben ankét formájában tárgyalt a kérdésről. Ezt követően is jónéhány cikk foglalkozott a kérdéssel a Levéltári Szemlében. Pl.:
