Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Leblanc Zsoltné: Törekvések a középiskolai történelemtanítás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 68–73. o.

69 A levéltári források felhasználása a tanítási órán AJ^ls^^zeml^letet_elősegitő eszközök közül kiemelendők a helytörténeti olvasókönyvek és más helytörténeti forráskiadványok. A heJyförtJneti_olvas_ókönyvek_ készítését a LOK 83.318/1961. számú, majd egy évvel később a 87. 671/1962. sz. körlevele szabályozta. A LOK-körlevélben olvasottak szerint: "Az olvasókönyv elsősorban a középiskola I-IV. osztályába járó tanulóifjúság számára az általános és középiskolai történelemtanárok munkájának megkönnyítésére szolgál. De bizonyára szívesen forgatja majd történelem iránt érdeklődő nagyközönség is, akár tanulságos olvasmányként, akár szervezett oktatási formák keretében." Mint látjuk, a célkitűzés nem egyértelmű. így érthető, hogy a már 1961-től napjainkig elkészült olvasókönyvek is tartalom, terjedelem, összeállítás, jegyzetek stb. szempontjából különbözőek. Az eredeti célkitűzéshez azok a feldolgozások állnak legközelebb, amelyek elsősorban a középiskolás történelemoktatást kívánják támogatni és a történelemkönyvek tematikai bontása alapján tagolják a helytörténeti anyagot. Az egyes szemelvények előtti és utáni magyarázó szöveggel biztosítják a közölt szemelvények érthetőségét. Dokumentumok, forrásszemelvények, olvasmányok váltják egymást, melyet jegyzetanyag egészít ki. Ennek összeállításánál helyes szempont: mélységében a diák, szélességében a tanár érdeke. Az érdekesebb dokumentumokról fotómásolatok, képanyag, térképek, ábécérendben közölt "kislexikon", név- és helymutató az olvasókönyvet színesebbé, gazdagabbá, könnyen felhasználhatóvá teszi. A történelmi képzetalkotást több síkon biztosítja, aminek természetes következménye, hogy tanárok, érdeklődő tanulók szivesebben forgatják. Van tehát előttünk bőven példa, leszűrhető tanulság, amelynek felhasználásával szeretnénk elkészíteni a Nógrád megyei olvasókönyvet. Periodizációban, az egyes korok anyagának menynyiségi arányaiban, a magyarázatok, jegyzetek összeállításában, egyéb apparátusban egyaránt fel kívánjuk használni az eddig elkészült kötetek tapasztalatait. S éppen azért, mivel a középiskolás történelemoktatást szeretnénk elsősorban támogatni kötetünkkel, helyes, ha a történelem szakfelügyelők, a gyakorló tanárok véleményét is kikérjük, meghallgatjuk, - bővítés, módosítás, stb. a tantervi feladatok megvalósítása érdekében. — Az olvasókönyv a tankönyvben megemlített helyi események bővebb megvilágítására a legalkalmasabb, egyéni vagy csoportos foglalkozás formájában. A tanár alkalmazhatja a megfelelő forrást, a megfelelő tanítási anyaghoz ugy, hogy a felhasznált forrás közvetlen kapcsolatba kerül a tanulókkal, vagy indirekt módszerrel: a tanár ismeri a forrást, s beleszövi azt magyarázatába. - A "hagyományos" órák keretei között kiinduló vagy kapcsolódó anyag lehet az olvasókönyv egy-egy forrása. - Tartható "forrásfeldolgozó óra" a helytörténeti olvasókönyv anyagából is. - Az érettségire való felkészítésben - helytörténeti tétel - szintén jól használható. ^J^tó^ltPJi^erj^skia^dy^nyjic^ Ellentétben a helytörténeti olvasókönyvvel, amely szélességében horizontálisan mutatja be a megye történetének legfőbb szakaszait, mozzanatait, a forráskiadványok mélységükben tárják fel a megye történetének egy vagy több kérdését. Ilyen az 1971. évi munkatervben szereplő, már nyomdába adott forráskiadványunk: Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. sz. végén a mai Nógrád megye területén,melynek témája a: - Nógrád megye községeiben lakó jobbágylakosság helyzete a Mária Terézia-féle Urbárium bevezetése előtt. (A családfők száma, a földesúrnak tett szolgáltatások felsorolása, a község előnyös és hátrányos gazdasági adottságai, a község földesura, valamint a vallomást tevő jobbágyok neve.) Az anyag az Urbárium bevezetését megelőző felmérésre az un. Kilenc Pontra (Novem Puncta) adott válaszokból volt összeállítható. -