Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Leblanc Zsoltné: Törekvések a középiskolai történelemtanítás támogatására a Nógrád Megyei Levéltárban / 68–73. o.

68 LEBLANC ZSOLTNÉ: Törekvések a középiskolai történelemoktatás támogatására a Nógrád megyei Levéltárban™ Közismert, hogy a középiskolák a reformtanterv szellemében arra törekszenek,hogy a történelmet mint tantárgyat közelebb hozzák a tanulókhoz. Ezt a célt részben az oktatás folyamatának módosításával, változtatásával kívánják elérni, részben pedig a tankönyvek korszerűsítésével. E célkitűzés megvalósításához kívánnak hozzájárulni a levéltárak, annál is inkább, mivel a levéltárakról szóló 1969/27. sz. törvényerejű rendelet (6. §.) és a LÜSz (124. §.) előírja a levéltáraknak a történelemoktatás támogatását, a közművelődési munkába való bekapcsolódást. A történelemoktatás támogatásának tartalmi és módszertani kérdései A szakirodalom sokat foglalkozik a történelemtanítás módszertanának alapelveivel. Kiemeli többek között a helytörténet tanításának fontosságát. Ugyanis a tanult anyaghoz való érzelmi kapcsolódás kialakításának egyik legjobb eszköze a helytörténeti anyag helyes alkalmazása a történelem órán. Ez több szempontból jelentős. A helytörténeti anyagnak nagy érzelmi hatása miatt fontos szerepe van a tanulók hazafias nevelésében. A szülőföldhöz való kötődés általában minden ember jellemzője. Annak közelebbi megismerésére és megismertetésére törekedni kell minden tanárnak. A szülőföld, a közvetlen környezet története, az ott játszódó események, annak a területnek nagyjai mind közelebb hozhatók a tanulókhoz, mint az általános történelem eseményei, mivel konkrétabbak, s a konkréttól az elvont fogalmak felé haladva a történelmi érdeklődés is jobban felkelthető, a "szűkebb haza", a szülőföld fogalma helyes értelmezéssel tágítható az egész haza, a szocialista Magyarország fogalmáig. A történelem órák anyagának érzelmi telítettségét és meggyőző erejét fokozó hatásán tul a helytörténeti anyag segiti a történelemtanításban a korhű képzetek kialakulását. Megkönnyíti végül a fogalomalkotás munkáját is, az általános történelmi törvényszerűségek és összefüggések megértését, valamint az ismeretek gyakorlati érvényének igazolását. A konkrét történelmi ismeretek oktatásában, elsajátításában fontos szerepe van a képzetalkotásnak, amelyet szemléltetéssel segíthetünk elő. Beszélhetünk a) a belső szemléletet elősegítő b) a külső szemléletet nyújtó eszközökről. Az előbbihez sorolhatjuk az írásos helytörténeti dokumentumok, egyéb helytörténeti anyag felhasználását a tanári magyarázatban. A külső szemléletet nyújtó eszközök közvetlen segítséget nyújtanak a tanulóknak a múlt jelenségeinek felidézéséhez. A tanulók zöme ugyanis a vizuális-motorikus emlékezettipusba tartozik, azt jegyzi meg jobban, amihez a hallási képzetekben kívül látási és mozgási képzetek is kapcsolódnak. Vizuális-motorikus szemléltetőeszközök: kép, film, diafilm, diakép, televízió, történelmi emlékek. A történelem tárgyi és Írásos emlékeinek megtekintése kiállítások alkalmával, illetve azok gyűjtőhelyén, muzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban. A történelemoktatás szemléletességének fokozása két fő területen valósulhat meg: a tanítási órán és a tanítási órán kivül. A középiskolai történelemoktatás támogatására - a LÜSz-ben rögzített levéltárlátogatáson és szakköri foglalkozásokon tul - a levéltár egyéb lehetőséget is nyújthat. Erre irányuló törekvéseinket a következőkben foglalhatjuk össze.