Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

53 írógép-beszerzés Az Írógépek kereskedelmével foglalkozó cégek előbb maguk igyekeztek körleveleikkel, ajánlataikkal a hivatalok figyelmét felkelteni és ezáltal üzletkörüket bővíteni. Nem zárkóztak el az elől sem, hogy az általuk reklámozott gépet meghatározott időre a vásárolni szándékozó hivatal rendelkezésére bocsássák. A századforduló után a vezérképviseletek megtiszteltetésnek vették, hogy gépüket akár csak próbára is kiadhattákAz ilyen jellegű próbaüzletnek azonban csupán 5-10%-a vált tényleges üzletté. A cégek egymás közötti harcának előnyét az írógépet próbára, vagy bemutatásra kérők élvezték, s nem egy esetben vissza is éltek vele. Gyakran előfordult, hogy ügyvédi irodák Írógéppel dolgoztattak, de azt mégsem vásárolták meg, mert a bemutatásra felszólított budapesti kereskedők pár heti próbaidőre mindig, akár évekig is megküldték az írógépüket. Ily módon a legkülönbözőbb rendszerű írógépekkel próbálkozhattak. Ehhez a módszerhez folyamodtak a levelezők főleg idényjellegű kampány levelezési munkák^elvégzésekor kihasználva saját hasznukra az irógépkereskedők túlzásba vitt előzékenységét. Előfordult, hogy 3-4 heti időtartamra néha 4 különféle próba írógépet is küldettek. A próbaidő leteltéig feldolgozták az összetorlódott levelezést, majd visszaszolgáltatták a gépet. A kereskedő reménykedve várhatott a következő szezon kezdetéig, hogy talán akkor ismét felszólítják próba írógép szállítására. Budapesten 1905-6-ban napirenden voltak az írógép-lopások. A kereskedők által nyújtott lehetőséget kihasználva igyekeztek a cégek az irógéplopások miatti hiányt pótolni. Annyi áldozatot már nem hoztak a cégek, hogy béreljenek gépet, hanem helyette felszólították az irógépkereskedőket,hogy mutassák be gépeiket, amit azok díjtalanul meg is tettek. (126) Ez az eljárás még a 1920-31-s években is gyakori volt. Ily módon került 1925-ben 3 db. Ideál, 1929-ben 1 db Smith Premier, 1930-ban 1 db. uj Underwood + 1 db. Halda-rendszerü és 1931-ben 1 db. újjáépített Underwood írógép a Kereskedelmi Kamarához. (127) Uj írógép szerzeményezése egy-egy hivatal részére már hosszadalmasabb folyamat volt. Több engedély megszerzése volt ahhoz szükséges, hogy megvásárolhassák azt. Rendszerint a felettes szerv, vagy minisztérium adta meg rá az engedélyt. Hogy miképpen bonyolódott 1893-ban egy uj irógép beszerzése meg tudhatjuk, ha a Kereskedelmi Múzeum irodája részre beszerzett gép útját nyomon követjük. Mindenekelőtt a Székely és Káldor cég, mint a New Yost irógép magyarországi egyedárusitója előzetes kipróbálás végett a Kereskedelmi Múzeum irodájának rendelkezésére bocsátotta a gépet, majd javaslatot tett annak beszerzésére. Ajánlatához mellékelte az irógép pontos leírását és annak árát védőszekrénnyel együtt 270.-Ft-ban jelölte meg. A Múzeum igazgatója átiratilag fordult a Kereskedelmi Minisztériumhoz és kérte az irógép megvásárlásának engedélyezését. Átiratában ezeket irta: "Régebbi közvetlen tapasztalatból, ill. saját használatból ismerem az amerikai rendszerű Írógépek előnyeit és ennek alapján igazolhatom, hogy annak használatát irodai munkánknak gyorsabb és kellő csinnal való elvégzését teszi lehetővé; különösen pedig alkalmam volt arról is meggyőződni, hogy a chicagói kiállításon bemutatott számos type-writer rendszer között a New Yost a legcélszerűbb szerkezeti újítások által tűnik ki. És mivel az írógépek közintézetek, hivatalok, magánvállalatok irodáiban nálunk is mindinkább alkalmazásba vétetnek és ily mindinkább elterjedő ujitás elől nézetem szerint a Kereskedelmi Múzeumnak sem lehet elzárkóznia; kérni bátorkodom Nagy méltóságodat, méltóztassék egy New-Yost írógépnek a fentemiitett ár mellett leendő beszerzésére az engedélyt megadni". A Kereskedelmi Minisztérium VI. szak. B ügyosztálya kapta meg elintézést végett az ügyiratot, amit visszaküldött annak pótlása végett,hogy jelöljék meg a hitelt, amelynek terhére az Írógépet beszerezni óhajtják. A Kereskedelmi Múzeum, mivel a gép gyakorlati alkalmazhatósága még nem volt annyira ismert bizonyos fokú óvatossággal az A.I. 18.tétele - rendkívüli előre nem látott kiadások terhére kérte a hitel engedélyezését a következő megjegyzésével: "oly felhatalmaz ássál hogyha a kipróbálás alatt levő gép minden irányban meg nem felelne, az Igazgatóság a kért hitel erejéig Remington rendszerű gépet szerezhessen be." E kívánalomnak megfelelően a Kereskedelmi Minisztérium 1894. 1.14-én megadta az engedélyt az irógép megvásárlására és az ügyiratot tudomásul vétel és feljegyzés céljából a Központi Számvevőséghez küldte. Az írógépet a Kereskedelmi Múzeum megvásárolta és a cég számláját folyósítás céljából felterjesztette a Kereskedelmi Minisztériumba, ahol az a Központi Számvevőség részéről érvényesítést és kiegyenlítést nyert. Az írógépet köteles volt a kKereskedelmi Múzeum leltári érték-