Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

52 jelentős beruházásokat eszközöltek az aránylag olcsó Írógépek mellett, sőt néha helyett is, könyvelő és számológépek beszerzésére. Németország ekkor már veszélyes vetélytársként állt Amerika mellett az irógép piacon, s voltak esztendők, amikor exportjával lehagyta azt (123) Mindkét állam részéről a normál nagy gépek mellett jelentősen megnövekedett a kis gépek exportja, sőt az 1928-as statisztikánál a behozatal mennyisége ez utóbbi javára emelkedett. Elősegítette a kis gépek exportját a jelentős árkülönböztet. Egy nagy gép áráért 1,5 % kis gépet tudtak beszerezni, s mivel a kis gép is megfelelt annak a követelménynek, amit az Írásnál támasztottak vele szemben, igy természetes módon a kereslet is ennek megfelelően növekedett. Amerika részéről, mint az alábbiakban látni fogjuk, jelentős mennyiségű rebuilt gép került hozzánk 1927-28-ban. Ezeket az írógépeket darabonként 50 $-al olcsóbban, mint a kis Írógépet tudták beszerezni. (124) Behozatal Németországból: 1925 1926 1927 1928 csak félév Normál nagy gép 1710 db 1620 db 1449 db 296 db á 497 600 P 482 584 P 421 659 P 86 136 P Kis gép 299 db 1096 db 1826 db 425 db á 69 800 P 241 120 P 401 720 P 93 500 P Behozatal Amerikából: Normál nagy gép 2064 db 757 db 712 080 P 261 175 P Kis gép 1927 db 1167 db 454 080 P 256 740 P Rebuilt gép 1626 db 846 db 300 810 P 156 510 P Az 1930-as évektől alapadóban volt már a racionalizálási és irodamechanizálási folyamat, amely több kisebb ellenáilóképtelen cég felszámolásával járt együtt. 1931. második felében további rosszabbodást okoztak a devizakorlátozások, s emiatt írógépek csak igen kis mértékben voltak behozhatok. Rontotta a helyzetet az is, hogy napirenden voltak az irodai likvidációk, amelyek következtében igen nagy mennyiségű használt gép, mégpedig mind irógép, mind számológép és egyéb irodai gép özönlötte el a piacot. A kereskedelem szűk térre szorult vissza. A hazai irógépkereskedők helyzete a 30-as években sem vált kedvezőbbé, számtalan tényező nehezítette működésüket. Az üzleti élet szempontjából nékül özhetetlen hitel kialakulásának az újonnan bevezetett korona stabilitásának hiánya szabott korlátokat. Bénitólag nehezedett irógépkereskedelmünkre az egyenes és forgalmi adó magas kulcsa, s az üzlethelyiségek hatalmas rezsije, amely különösen a távírda, telefon, villany- és gázszolgáltatás folytonos drágulása következtében aránytalan méreteket öltött. A már korábban felszámolt cégeket, ujabb, a nehéz terheket elviselni nem tudó cégek felszámolása, vagy több azonos cég fúziója követte. Különösen a javítóműhelyek redukciója történt nagyobb mértékben. A megmaradt üzemek sulypontilag ráálltak egyfelől a speciális irodai gépek alkatrészeinek előállítására, a gépek karbantartására, másfelől pedig az irógépalkatrészek gyártására, valamint az Írógépek felújítására. Ezekből a cikkekből azonban a szükséglet aránylag csekély volt és úgyszólván csak a hivatalok beszerzéséiből állott. Magánvállalkozási területen minimális volt az alapítási tevékenység, s ami szükséglet irodagép területén ott jelentkezett, azt nagyobbrészt kéz alatt, használt áruból szerezték be. (12)