Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

51 az Írógépeknek egyéb áruktól való elkülönített kimutatása érdekében szíveskedett felemlíteni, eléggé fontosnak találom, hogy ezentúl javaslatának megfelelőleg az írógépek forgalma statisztikai kimutatásainkban külön szerepeljen. Ennélfogva intézkedtem, hogy addig is, míg az osztrák cs.kir. közbenső áruforgalmi statisztikai hivatal egyetértőleg a szóban forgó áru részére külön statisztikai szám lesz megállapítható, az írógépek mennyisége az 1902. évi július hónaptól kezdve a 983 statisztikai számnál jegyzet alakjában közöltessék". (119) Önálló statisztikai számot 1906-ban kapott az irógép, amikortól 1916. végéig 1620 és 1925-1939-ig 844 szám alatt nyert kimutatást. 19011905-ig legtöbbször más tételekkel együtt 983 és 983/b statisztikai számok alatt szerepelt. Arra vonatkozóan, hogy miképpen alakult hazánk irógép behozatala és kivitele 1901-1916-ig és 1925-1939-ig a rendelkezésünkre állt statisztikai adatokból az alábbi összesített tájékoztatást tudjuk . adni:(120) (Tájékoztatást lásd a 46. oldalon) Az irógépszakmát az 1920-as években is csak a kereskedelem képviselte, önálló iparág nem tudott meghonosodni. Az 1923-as jelentésben azt olvashatjuk, hogy "az üzleti helyzet nem volt egységes; nem volt egységes idő és cégek szerint, amiben szerepet játszott egyrészt az általános üzleti helyzet, különösen a tőzsdei konjunktúra, másrészt befolyást gyakorolt az, hogy a behozatali engedély rendszer mellett hány gépet tudott valamely cég külföldről behozni. Ismert márkákból az elsőrangú cégek aránylag kevés gépet hozhattak be, viszonyítva a kötött forgalom előtti időben lebonyolított forgalmukhoz, míg a nem annyira ismert márkákat behozó cégek a régi forgalmukhoz képest aránylag több gépet forgalmazhattak. Ezek a kevésbé ismert, főleg német márkák okozták azt, hogy a kötött forgalom és a behozatali kontingens igen szűk keretei ellenére az irógépkereskedelem ben mégis éles verseny fejlődött ki. Nagyobb mennyiségben csak az ismert és régóta alkalmazott amerikai írógépeket lehetett még akkor is eladni, amikor áruhiány mutatkozott. Annak, hogy az amerikai Írógépek annyira uralkodóvá váltak hazánkban, gazdasági okai is voltak. Az amerikai gyárak hatalmas tőkével rendelkeztek, s az a jelentékeny tőke, amelyet az áru beszerzése, a propaganda, az állandó ügynöki utazgatás, a nagyobbszámu mühelyvitel megkívánt, nem állt más márkák képviselőinek rendelkezésére. (120) A kevésbé ismert Írógépek bevezetése csak harc árán sikerült. Ennek az éles küzdelemnek tudható be azután, hogy az amerikai, vagy angol gépek a régi áraknál 30-40%-kal olcsóbbakká váltak, annak ellenére, hogy időnként nem voltak kaphatók. A tőzsdei pangás idején nagyszámban kerültek piacra javított gépek, amelyek forgalma a versenyt nagymértékben fokozta. Az uj gépek hiánya miatt számos cég fennmaradását csak használt utján tudta biztosítani. E gépekhez a megfelelő alkatrészek utánpótlása semmiféle nehézséggel nem járt. Az árubeszerzésnél nehézségek csak a vámkezelés körül mutatkoztak. Az irógépalkatrészek autonóm vámtétele tízszerese volt a kész írógépekre kivetett tételnek,tehát bármely technikai ok miatt részekre bontva behozott írógépnél sok utánjárásba került, mig a kisebb vámtétel alkalmazását el lehetett érni. A külkereskedelmi forgalom saját iparhiányában természetszerűleg igen egyoldalúvá vált. A számításba jöhető külföldi cégek nagy eladási organizáció felett rendelkeztek, minden országban voltak képviseleteik és lerakataik, így tranzitforgalom sem nagyon tudott kifejlődni. A trianoni békeszerződés, mint a többi üzletágnál, itt is éreztette hatását. A budapesti piacra nézve elvesztek a trianoni határokon kivül eső területek a maguk nagy iparüző és kereskedő városaikkal. Az 1920as évek derekán hazánk irógép-ellátottságának tekintetében már bizonyos fokú telítettség volt. A kereskedelmi élet ettől kezdve gyengült, sőt előfordult,hogy stagnált annak ellenére, hogy nemcsak az irógép súlya, hanem annak ára is jelentősen csökkent. Nehezítette kereskedelmünk helyzetét a devizagazdálkodás. írógépeket mind Amerikából, mind Németországból - ez a két forrás szerepelt jelentékenyebb mértékben, Ausztria csak közvetítő volt - csak dollár ellenében lehetett behozni, viszont itthon a vevőtől csak magyar koronát lehetett követelni. A forgalmat nagyrészt a "saját készletből" származó devizákban igyekeztek lebonyolítani, ami növelte a gyárilag javított gépek versenyképességét, ahol külföldi fizetőeszközre nem volt szükség. A 20-as évek elején a fizetési kondíciók még általában igen szigorúak voltak, csak pangás idején lehetett használt gépek eladásánál részletüzletre emlékeztető fizetési haladékot - a vételár fele, 2-3 hónap múlva fizetendő - találni. 1923-ban a behozatal 628 q volt számlálógépekkel együtt, amelynek nagyrésze 317 q Németországból származott, 146 q jött Amerikából és 149 q Angliából. A munkásviszonyok mennyiség tekintetében kielégitoek voltak, de állandó küzdelem folyt a szerelőkkel a bérkövetelések miatt. (122) 1925-től nagyobb lendületet vett Magyarországon is a hivatalok és irodák mechanizálása. Pénzintézetek, iparvállalatok, kereskedelmi üzemek, s nem utolsó sorban állam és községi nagyüzemek