Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

47 A rendelkezésünkre álló adatok alapján, időrendet követve vettük sorra ezek kialakulását. 1888-ban már végzi szervező munkáját a Remington and Sons (Illion) irógépgyár első hazai képviselője az Osztrák Magyar Fairbanks Társaság Mérleg és Gépgyára (Ujpest-Káposztásmegyer) igazgatója Miklós Ödön (80). 1889. VI.26-án a Mercury Type Writing Machine Company Limited cég képviselőjeként Dr. Reményi Antal ügyvéd tűnt fel, aki a forgalombahozott papir-, iró- és könyvkötőszerek mellett Írógépek megvédésére is szabadalmat kért. Védjegyét mindenféle szinben és nagyságban, mint a cimlap a cikkeken, Írógép esetében pedig a göngyölögen alkalmazta. Védjegye sajnos elkallódott, igy arra még következtetni sem tudunk. (81) A Mercury Type Writing Machine Co. Ltd. Lieverpool-ban 1889-ban gyártotta J ugyan a "Mercury" elnevezésű Írógépet, de nem erre kérhették a szabadalmat, mivel e gép nálunk ismeretlen maradt. Nagyságánál fogva 22:22:12 cm, komolyabb gépirási munkák végzésére nem volt alkalmas, igy Anglián kivül, ahol mindössze 8 guinea-ért árusították, piacra nem került. Feltevésünk szerint Reményi csak a nevesebb amerikai írógépeket, mint a Hall, Columbia, Smith-Premier, Bar-Lock stb. forgalmazhatta. 1891-ben a Yost Typewriting Company által készített "New Yost" írógépek Magyarország és melléktartományai egyedüli darusításával a Székely és Káldor céget (Budapest, New York palota) bízták meg. (82) A cég minden lehetőséget megragadott ahhoz, hogy a gépet megismertesse és vevőkörének a köz-és magánhivatalokat megnyerje. Rendszeres hirdetéseivel és az írógéphez kiadott szakszerű használati utasításaival ezt el is érte. Igyekezett vevőkörének kényelmi szempontjait a legmesszebbmenőkig kielégíteni azáltal, hogy az írógéphez szükséges festékek és alkatrészek beszerzését is lehetővé tette vezérképviseleténél.(83) Növelte a Yost Írógép népszerűsítését azzal is, hogy vétel-kötelezettség nélkül a gépet próbaképpen egyes hivatalok rendelkezésére bocsátotta. (84) 1896-ban Schulhoff és Társa cég (Bp. IX. Üllői ut 21.) képviseletében hazai piacon is megjelent a "Blickensderfer" elnevezésű amerikai irőgép, amelynek ötödik modelljét á már 1893-ban a chicagói kiállításon első díjban részesítették. A gép előnye volt könnyűsége, egyszerűsége, olcsósága és munkaképessége. Minden gépért a gyár egy évi szavatosságot vállalt és az esetleg előfordult anyag- vagy szerkezeti hibát díjtalanul kijavították. A gép súlya mindössze 3 kg volt, igy a hozzáadott szekrénnyel kényelmesen hordozható vált. E gép megfelelt azok igényeinek, akik egy olcsó, egyszerű klaviatur írógép megjelenését várták. A vételár kiegyenlítésének 2 módját vezették be. A megrendelő egyidejűleg befizette a vételárat, vagy utánvétellel kérhette a szállítást. (85) Az újonnan felfedezett, ül. a régebbit tökéletesítő amerikai irógépipar tovább folytatta európai piacszerző munkáját. Még a századforduló előtt 1897-ben a Standard Remington Typewriter Company főüzletét Berlinbe, fióküzleteit pedig Lipcsébe, Frankfurt a/M-ba és Budapestre helyezte. A cég megkülönböztetésül a forgalmazott amerikai írógépektől védjegyével óvta termékét. A védjegye piros körben, fekete nyomással a Remington írógép kicsinyített mása és a felírása "Standard Remington Typerwriter". A kör felső részén helyezték el a következő szöveget is "To savé time is to leng then life" (ki időt nyer, életet nyer). A Standard Remington Typewriter magyarországi képviseletét Glogowski és Társa (Bp. Gizella tér 4.) látta el. (86) Fenti vezérképviseletek, amint láttuk csak egy-egy speciális irógép forgalombahozatalát vállalaták és kizárólag annak terjesztésével foglalkoztak. Szüksége mutatkozott azonban annak,hogy a többi, önálló vezérképviseletet fenntartani nem tudó amerikai irógépgyár terméke is ismertté váljon a kereskedelemben. E gépek hazai forgalombahoztalát 1898-tól a Feldmann és Kádár (Bp. VI. Teréz krt. 34.) cég vállalta. (87) A századforduló előtt még egy vezérképviselet létesült Magyarországon. 1899. január 26-án az American Writing Machine Co. ilioni és new-yorki ipartelepein gyártott "New Century Caligraph" irógép magyarországi forgalombahozatálára kért engedélyt. Képviselőként Kelemen és Társa céget jelölte meg. A gyár szabadalmi kérelme nemcsak nálunk, hanem pár nappal korábban 1899. VI. 24-én Bécsben is bejegyzésre került. A szabadalmat a korábbi "Caligraph" irógép javított 2. és 4. modelljére kérték. A gépet nemcsak súly, hanem jelentős árcsökkentéssel hozták forgalomba. Védjegyként a gép elnevezését alkalmazták ugy, hogy "New Centruy" szót kaligrafált folyóirással egy sorba és alatta nyomtatott nagybetűkkel a "Caligraf" szót irták. A védjegyet az árura