Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

48 ráhúzva alkalmazták. A szabadalom 10 évig volt érvényben. Megújítását a gyártó cég a határidő letelte után nem eszközölte, igy a védjegyre vonatkozó törvényes rendelkezés, az 1890. II. te. 21. §. b. pontja alapján 1909. június 26-án az áruvédjegyet a lajstromból törölték. (88) Az irógépkivitel tekintetében hosszú ideig Amerikáé maradt az elsőbbség. Erről számolt be jelentésében a hamburgi főkonzulátus. Amerika kivitele 1897-ben 125 %-kal, 1898-ban pedig további 25 %-kal emelkedett. 1898-ban kb. 300 000 db. Írógép került Amerikából kivitelre. Ebből 904 243 $ értékű írógépet Nagybritanniába, 406.072 $ értékűt Németországba és 122 782 0 értékűt Franciaországba exportáltak. A többi országba, igy köztük hazánkba is mindössze 271 621 # értékű irógép került. (89) A már ismertetett néhány hazai vezérképviselet 1888-1900-ig jelentős szerepet vállalt és vitt az irógép megismertetése és népszerűvé tétele érdekében. Az úttörő munka, amit nagy szivósággal és kitartással folytattak, nem mindenütt volt sima és zökkenőmentes. Majdnem a századfordulóig közhatóságainknál meglehetősen nagy ellenállásra találtak. Ezért volt az, hogy a belső szükségletet, amely írógépben mutatkozott, e néhány képviselet kielégíthette. Az 1900-as évek forradalmi változást, hoztak ezen a téren. Közigazgatási területen is kezdték értékelni a géppel irt szöveg előnyeit, s kezdett növekedni az irógép iránti kereslet. A meglévővezérképviseletek a megsokasodott írógépeket gyártó cégek termékeit csak ujabb kereskedelmi üzletek életrehivásával tudták piacra hozni. Ettől az időtől kezdve Budapesten a meglévők mellett gomba módjára szaporodtak azok az üzletek, amelyeknek üzletköréhez az irógép behozatal ül. értékesítés tartozott. 1901-ben Szabó Imre irodagép és kellékkereskedő (Bp. V. Podmaniczky u.2.) nyitotta meg üzletét (90), 1903-ban John Rezső (Bp. V. Podmaniczky u. 10.) az "Adler" Írógépek képviselete, (91) 1904-ben nyílt a Kovács Irógépvállalat (92) (VII. Nagyatádi Szabó-u 46.(92) 1905-ben a Bar-Lock és Vicktor irógép speciális üzlete Romeo Duplicator Co. Földes és May (V. , Báthory u. 1. )(93) 1907-ben a Stearus et Co. képviselője Hajdú F. Vilmos (VI. Andrassy u.35.) volt (94), 1908-ban a már említett cégeken kivül megtaláltuk a Hammond irógép képviselőjeként a Faragó Testvéreket (V. Nádor u.14.) az Underwoodéként Gereben Bélát (IV. Christoph tér 2.) az Olivéréként Mascha et Co. Nach. (IV. Dorottya u. 7.), az Ideal-éként Schott et Donáth (VI. Andrassy u. 53.), valamint az alábbi hat olyan képviseletet, amelyek bejegyzett cégek voltak, de az általuk forgalomba hozott irógép márkát nem nevezték meg, ezek: Meisel János (VII. Erzsébet krt.34.) Radványi és Bartos (V. József tér 13.), Szabó Imre (VI. Podmaniczky u. 5.), Wittenberg Farkas (V. Nádor-u.5.), Wollák és Társa (V., Arany J.u.2.) és Würzberger és Társa (V. Alkotmány u. 29.) (95) 1911-ben alakult meg a Procento Magyar Számoló és Irógépgyár Rt. (96) 1914-ben vált a Remington írógép Rt. (VII. Andrassy u. 12.) a Remington Portable, Standard, Noiselles és tizedes tabulátoros irógép speciális üzletévé. Irógép-modelljeit bárhol az országban díjtalanul . és védkötelezettség nélkül bemutatta. A gépet 18 havi részletfizetésre is szállította. (97) 1919-ben "Goyko" Goy és Kovalszky írógép Üzeme (V. Nádor u. 11.) volt a Wandererwerke AG. által gyártott "Continantal" irógép hazai terjesztője. A cég bejegyzése 1922-ben történt. Az üzemben 68 tisztviselő és munkás dolgozott. Az ország minden nagyobb városában helyi képviseletet létesített, a kisebb helyeken pedig bizományosokat foglalkoztatott. (98) Jelentős szerepet vitt a M. Kir. Kereskedelemügyi Miniszter 1925. évi M.E. l.sz. iparpártolási rendelete alapján vámkedvezménnyel félgyártmányként, átépítésre bohozott írógépek megmunkálása terén. Az elkészült írógépeket "Goyko" védjegy alatt, mint tökéletes készítményt hozta forgalomba, (99). 1919-ben önállósitotta magát Lamensdorf Miklós (VI.Király u. 14.) irógép műszerész, aki nemcsak irodagépek javításával és eladásával foglalkozott, hanem azok alkatrészeinek készítésével is. (100) 1920-ban Vass János (V. Irányi u. 4.) műszerész és irógépkereskedő rendezkedett be írógépek eladására, javítására és karbantartására, aki olcsó és pontos munkájával széles üzletkört teremtett magának. (101)