Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 1. szám - Horváth Jánosné: Az írógép ügyviteli alkalmazása Magyarországon, 1883–1944 / 37–67. o.

44 A végzett vizsgálatok eredményességének tudható be, hogy a gépirás külföldön a közhatóságoknál is, már a századforduló idején létjogosultságot kapott. Fontos okmányokat, mint végrendeleteket, közjegyzői okiratokat és államszerződéseket irtak Írógéppel. (44) A hazai közjegyzői alaptörvény (1874. XXXV. te.), majd az azt módosító (1886. VII.) törvény nem tesz említést arról, hogy az okiratokat csak kézírással lehet kiállítani, mégis ez a gyakorlat alakult ki nálunk. (45) Az eredeti közjegyzői okiratokat még 1907-ben sem írták Írógéppel Magyarországon. (46) Ennek tulajdonitható, hogy a hiteles másolatok kiállítása 1945-ig az Országos Levéltárban is kizárólag kézírással történt. Az irógép csak a felszabadulás után került ezen a területen is alkalmazásra. A levéltárak között a hiteles másolat kiállítását illetően nem volt egyöntetűség, mert az Országos Levéltárral ellentétben a Fővárosi Levéltár már a felszabadulás előtt Írógéppel irta és adta ki ezeket. (47) A gazdasági ügyvitelben bevált módszereket az irógép alkalmazása terén a közigazgatás is igyekezett hasznosítani. Közigazgatási hatóságaink éppenugy, mint a gazdasági ügyvitel elsősorban levelezési célra használták az Írógépet. Vizsgálataink során az első írógéppel irt átiratot minisztériumi területen 1894-ben (48) találtuk. Az :átirat formai beosztása a magánigazgatásnál már ismertetett levél beosztásával azonos. Az átirat gömbölyű betűs, fekete szalagos Írógépen készült. Eziríőtájt e minisztérium tulajdonában már más tipusu irógép is volt. Versenytárgyalási hirdetményének megírásához 1895-ben olyan Írógépet használtak, amelynek betűi 2 mm magasak és ugyanilyen szélesek is voltak, s a betűk balról-jobbra dőltek. A géptípus feltevésünk szerint Underwood lehetett. (49) 1895-ben tűnt fel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnál is az irógép alkalmazása. Itt is versenytárgyalási hirdetményt készítettek rajta. (50) E gépről hiányoztak a hosszú magánhangzók, amelyek pótlását, mint ahogy ez látszik, utólag tollal, illetve ceruzával eszközölték. A betűtípusból Remington irógép használatára következtethetünk. 1896-ban még két másik minisztériumban találkoztunk az irógép alkalmazásával. A Honvédelmi Minisztériumban az átiratok megírásához a hosszú magánhangzó nélküli Remington írógépet használták, (51) úgyszintén a Kereskedelemügyi Minisztériumban is. (52) Ez utóbbinál találkoztunk azzal, hogy a gépírással másolatba vett átiratot az irodatiszt látta el hitelesítési záradékkal. (53) A külfölddel ellentétben, ahol levelezési célra még piros írógépszalagot is használtak, (54) nálunk közigazgatási területen csak a feketét és kékeszöldet alkalmazták. 1897-ben tűnt fel a lila írógépszalag használata. (55) A legfelsőbb államhatalmi szerv a Miniszterelnökség irodája 1897-ben a már emiitett ékezet nélküli Remington Írógépet átirathoz (56) és kőnyomatos sokszorosításához alkalmazza. (57) írógéppel készültek 1897. április 3-tól a Székesfőváros Közigazgatási Bizottságának jelentései. (58) 1898-ban az Országgyűlés képviselő- és főrendiházának gyorsirodájában már 14 gépirónőt foglalkoztattak, akik 1909-ig ki zárólag a szónokok beszédeit irták. (59) Remington Írógépet használt 1898-ban a M.K. Állami Számvevőszék (60) majd 1899-ben a M.K. Pénzügyminisztérium is. (61) 1901-től a M.K. Kereskedelemügyi Minisztériumban találkoztunk azzal, hogy a külföldi szaktudósitók jelentéseit, beszámolóit vették gépírással másolatba és géppel irt beadvány kíséretében terjesztették fel a Miniszterelnökhöz. A másolatot a segédhivatal igazgatója látta el hitelesítési záradékkal. (62) A másolat formai beosztása megegyezett az eredeti jelentés beosztásával. Más tipusu másolatba vételi eljárást találtunk Budapest Székesfőváros V. kerületi Elöljáróságánál ahol az közvetlenül az átirat hátlapjára került (63). Főleg igazságügyi területen volt gyakori polgári és büntető ügyekben egyaránt az írógéppel készült jegyzőkönyvről és bírói határozatról a másolat kiadása. Mivel napirenden volt az ilyen irányú kérdés, azért az 1911: I.tc. életbeléptetése tárgyában alkotott 1912: LIV. te. 103. §. -ával szabályozták ennek készítési és kiadási feltételeit. E rendelkezés értelmében másolatot az eredeti jegyzőkönyvvel 111. határozattal egyidejűleg másolópapírral kellett elkészíteni. A jegyzőkönyvről csak a tárgyalás megkezdése előtt, a kihirdetéssel hozott birói határozatról pedig nyomban a határozat kihirdetése után lehetett másolatot rendelni. A másolás dija az ügy természetétől függően laponként 60 fillértől 1 Pengő volt és minden megkezdett lap díjfizetés szempontjából egy teljes oldalnak számított. A szigorú számadási nyomtatványként kezelt papirtömböket a jegyzőkönyvvezető, vagyis a gépírónő kezelte, aki elismervény ellenében vette át azokat. A másolat készítéséhez szükséges lapokat leszakította a papirtömbről