Levéltári Szemle, 22. (1972)

Levéltári Szemle, 22. (1972) 3. szám - KRÓNIKA - Benda Kálmán: A Magyar Országos Levéltár 1966–1975. évi kutatási tervének teljesítéséről / 156–157. o.

BENDA KÁLMÁN : A Magyar Országos Levéltár 1971—1975. évi* kutatási tervéről A Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban OL) 1971-75-ös kutatási terve lényegében csak az 1966-70. évLtervidőszak beszámolójával együtt érthető. A kettő együtt mutatja a kutatási területek meghatározásánál érvényesülő elvi szempontokat, a hosszú távú terveknél egymásba torkolló és egymást folytató középtávú terveket. Éppenugy ez a jelentés is feltételezi az OL tervjelentéséről Írottak elolvasását. -Ezért csak utalok arra, hogy az 1970-es átszervezés óta az Uj Magyar Központi Levéltár feladatkörébe tartozik a szocialista korszak kutatása, ahogy csak utalok arra is. amit ott az OL kutatási területeinek elhatároltaágáról mondottam. A mostani ötéves terv ugyanazokban a témacsoportokban viszi tovább, folytatja és bőviti a munkálatokat, szigorúan meghatározott tematikai keretek között. Ugy látom, hogy egyes témakörökben, igy a levéltári leltárak és részben az alapvető közigazgatástörténeti munkák terén is a mostani tervidőszak le is zárja a már korábban inditott munkákat. Ebben a tervidőszakban a kutatási és a kiadvány szerkesztési munkákban az OL 120 dolgozója közül 49 tudományos besorolású vesz részt, az sem mind. A tudományos dolgozók teljes munkaidejének nem egészen egy negyedére készült a kutatási terv, s erre a célra összesen kereken 15 000 munkanapot irányoz elő. Egyes kiadványok esetében (forráskiadványok, történetstatisztikai kiadványok, helytörténeti lexikonok) külső munkatársakat is bevon a munkába. A levéltári segédletek kategóriájában a terv szerint elkészült és kiadásra kerül többek közt az OL fondjainak és állagainak kiegészített jegyzéke, az erdélyi kormányhatósági levéltárak és a bírósági levéltárak ismertető leltára (50 111. 40 iv terjedelemben) és 25 repertórium (egyenkint átlagban 10-20 iv terjedelemben. Említsük meg,hogy 1950-70 közt 51 repertórium jelent meg. Ha az előzőkben (ld. az 1966-70. tervidőszakról szóló jelentést) nem láttuk volna a levéltári tervezés reális voltát, hajlandók volnánk kételkedni benne, hogy mindez megvalósítható 5 év alatt. Általános történeti szempontból is fontos a már korábban is jelzett magyar levéltári terminológiai lexikon és a levéltári kézikönyv befejezése. Fontosabb a történeti forrástudomám'ok csoportjában jelzett két munka : A magyarországi központi kormányzat tisztviselői 1867-1945 és a magyarországi szociális igazgatás tisztviselői 1867-1945. c. archontológiai munka elkészítése. Minden magyar történész érzi a történelmi archontológia hiányát, egy olyan kézikönyvszerü kiadványt, mely az egykori tiszti címtárak mintájára felsorolná a kezdetektől a királyi udvar, a kormányzat, a megyék, a nagyobb városok, az egyházak stb.stb. főbb méltóságait és tisztségviselőit,később tisztviselőit. Minden történész szempontjából örvendetes volna,ha a tervbe beiktatott két emiitett összeállítás azt jelezné, hogy az OL tervbevette a teljes ar eh ontológiának az elkészítését (amelynél nem is a polgári, hanem a feudális korszak összeállítása jelenti majd a nehezebb munkát). Az archontológia mellett azonban még egy lexikális kézikönyv kívánkozik ide. Ez ugyan jelenleg nem szerepel a tervben, de beleillik s elkészítése ugyancsak fontos hiányt pótolna. Magyarország történeti helységlexikonára gondolok. Ez tartalmazná a történeti Magyarország minden valaha létezett településének nevét (változó neveit) és közigazgatási hovatartozását (a megyehatárok gyakori módosulásával kapcsolatos változások feltüntetésével). Igen nagy munkától szabadítaná meg mindazokat (és ezek száma nem csekély), akik időről-időre egy-egy helység azonosításával vagy meghatározásával órákat, sőt napokat kénytelenek eltölteni. (Történetileg használható utolsó helységlexikonunk egyébként 1808ban került kiadásra). A MTA Történeti Bizottsága számára készült opponensi vélemény.